Magyarországon a lakosság 77 százaléka gyakorlatilag inaktívnak tekinthető, mert havi három alkalomnál nem mozog többet (Eurobarometer, 2010). Ez rendkívül rossz arány. Míg a magyarok 53 százaléka soha nem végez rendszeresen testmozgást, addig ez a szám európai átlagot tekintve 37 százalék. Márpedig a mozgásszegény életmód kedvezőtlenül hat az emberek életminőségére és életesélyeire is, számos betegség megelőzhető lenne a rendszeresen végzett testmozgással. A felnőtt magyar lakosság egészségi állapotáról egyértelműen árulkodó adat a várható élettartam. Itthon ez jelenleg 73 év, míg a skandináv országokban és Ausztriában 80 év, de az EU országok 76 életévnyi átlaga is meghaladja a miénket.

A mozgáshiányból (is) származó betegségek ráadásul jelentős terhet rónak az amúgy is finanszírozási nehézségekkel küzdő magyar egészségügyi ellátásra. Pedig már napi 30 perces közepes intenzitású mozgással 20-30 százalékkal csökkenteni lehetne az inaktív életmóddal bizonyíthatóan összefüggésbe hozható betegségtípusok (elhízás, magas vérnyomás, daganatos betegségek, kardio-vaszkuláris betegségek, csontritkulás, cukorbetegség) kialakulását, illetve a már meglévő tünetek is enyhíthetők lennének, ha az orvosi kezelés részévé válna a mozgás. Ehhez képest a magyar felnőtteknek alig 5 százaléka mozog hetente legalább ötször.

Különösen veszélyeztetettek a gyerekek. Egyrészt a mozgáshiányos életmód – főként a tévé és a számítógép előtt töltött idő miatt – már a fiatal korosztályban is egyre jobban terjed, pedig a gyermekkor döntően meghatározza az egész további életünket. Ráadásul, aki mozgásszegény életmódot folytat, az az ebből fakadó rizikófaktorokat átörökíti az utódaira is. Nem véletlen, hogy egyre nő az elhízott vagy cukorbeteg gyermekek száma.

A gyerekeknek napi 60 perc közepes intenzitású és heti háromszor 60 perc nagy intenzitású mozgásra lenne szükségük az egészséges fejlődésükhöz és a tévé előtt is mindössze két órát szabadna ülniük.

Átszoktatni az egész országot

A lakosság rendszeres testmozgásra szoktatását szeretné elősegíteni a Mozgás=Egészség Program is. Hasonló jellegű programot három éve indítottak az Egyesült Államokban, ahol a rendszeres mozgást már receptre írják fel a háziorvosok.

Tavaly Európában is elindult a kezdeményezés, amelyhez Magyarország is csatlakozott a Magyar Sporttudományi Társaság szakmai vezetésével. A program hosszú távú célja a tudatformálás, a lakosság rendszeres testmozgásra szoktatásával a prevenció, a már kialakult krónikus betegségek gyógyszeres kezelésének terápiás célú testmozgással való kiegészítése és mindezzel – nem utolsó sorban – az egészségügyi kiadások csökkentése. A nemzetközi példák hazai viszonyokra történő adaptálásával a program fokozatosan országos szintűvé terjedne ki.

Június végéig több mint 300 egyetemista fizikai állapotának átfogó felmérésével a gyakorlatban is elindul. A túlsúlyos vagy egyéb, az inaktív életmódból származó rizikófaktorral rendelkező hallgatóknak állapotuknak megfelelő rendszeres testmozgást írnak elő, egy év múlva pedig visszamérik az eredményeiket. A két egyetemi városban zajló vizsgálatsorozatot egyébként hosszabb távra, három évesre tervezik.

Az egyetemista korosztály felmérése azért is indokolt, mert ebben a korcsoportban ugrásszerűen megnő a túlsúlyos vagy elhízott fiatal felnőttek aránya, míg a 12-19 évesek között ez 15 százalék, addig 20-29 év között ez csaknem megkétszereződik (29 százalék). Ennek egyik nyilvánvaló oka, hogy ők már nem vesznek részt az általános- és középiskolai tanrendbe kötelezően beépített testnevelés órákon, életmódjuk az órák és az előadások látogatásával, a vizsgákra való felkészüléssel egyértelműen az inaktivitás irányába tolódik el. Amikor pedig pár év múlva munkába állnak, mindehhez legtöbbjüknél hozzáadódik a munkahelyi stressz is, így ez a fiatal generáció is egyenes úton halad afelé, hogy fizikai állapota, életkilátásai és életminősége semmivel sem legyen jobb a jelenlegi felnőtt magyar lakosságénál.