Máig nem sikerült tisztázni, hogy pontosan mi áll az emberi nemzőképesség – elsősorban a hímivarsejtek száma – legalább fél évszázada tartó csökkenésének hátterében.
Mesterséges herékkel küzdené le a (férfi)meddőséget egy kaliforniai kutatócsoport. A Paul Turek urológus vezette csapat által fejlesztett protézis – a korábbi, pusztán esztétikai funkciót betöltő műherékkel ellentétben – két és fél hónapig megtermékenyítőképes lenne. Feltéve, hogy a zsákocskába helyezett őssejtekből az – egészséges férfiak szervezetében az ivarsejtek érleléséért felelős – úgynevezett Sertolli-sejtek közreműködésével életképes spermiumok fejlődnek.
Minderre egyre nagyobb lehet az igény, hiszen szakértők becslései szerint a fejlett nyugati országokban minden hatodik párhoz legfeljebb orvosi noszogatásra látogat el a gólya. A természetes gyermekáldásra hiába várók mintegy felénél a férfiak szervezetében van a hiba. Mindez bizonyára összefügg azzal, hogy az utóbbi fél évszázadban drasztikusan csökkent az egészséges férfiak ondóváladékának spermiumkoncentrációja.
A hímivarsejtek fogyására elsőként, 1992-ben, Niels Skakkebaek dán termékenységkutató hívta fel a figyelmet. 15 ezer egészséges dán férfit megvizsgálva arra jutott, hogy az 1940-es évek óta nemcsak az ondó spermiumkoncentrációja, hanem az egy alkalommal távozó váladék mennyisége is csökkent. Skakkebaek szerint ennek valamiképpen köze lehet a hazájában fél évszázad alatt négyszeresére nőtt hererákos megbetegedésekhez. A férfiasságot érintő változások okaként a (közelebbről nem pontosított) környezeti hatásokat nevezte meg. Az aggasztó eredményeket a szakma eleinte tamáskodva fogadta, csakhogy a több országban kisebb-nagyobb mintán megismételt vizsgálatok rendre a dán adatokat támasztották alá.
A teljes cikket a HVG e heti számában olvashatja.