Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A csípés után fellépő allergia életveszélyes is lehet, a legsúlyosabb forma az anafilaxia. Itthon „csak” a házi méhek és darazsak okoznak veszélyes csípéseket. Mezei Györgyi szakorvos tapasztalatai.
A hártyásszárnyú rovarok körébe tartozó méhek és darazsak csípésétől életveszélyes, egész szervezetet érintő allergiás reakció, más nevén anafilaxia a gyermekek 0,4-0,8 százalékánál, míg a felnőttek 3 százalékánál fordul elő. A csípés normális esetben helyi, 10 centiméternél nem nagyobb átmérőjű, enyhén fájdalmas bőrpírral és ödémával kísért, néhány nap alatt oldódó reakciót okoz. Az ennél nagyobb, néhány órán belül fokozatosan növekvő duzzanat – ami felnőttek 10-15 százalékában jelenik meg – feltehetően IgE (allergiás reakciók kialakulásában jelentős szerepet játszó ellenanyag) által közvetített késői, helyi allergiás reakció. Annak a kockázata, hogy a helyi reakciót mutató érzékenyeknél egy következő csípés anafilaxiás rosszullétet provokál nem több, mint 5-10 százalék.
A veszélyeztetettek szűrése nem lehetséges, jelenleg nem ismertek olyan mutatók, amelyek alapján az anafilaxiás reakció biztosan megjósolható volna. A súlyos reakciót mutató betegek nagyobb részében egy előző csípés még nem okozott tüneteket, másrészről egészséges populációban is 10-20 százaléka a méregspecifikus IgE hordozók aránya (akik ennek ellenére tünetmentesen viselnek el csípéseket). A túlérzékenység természetes lefolyásának a vizsgálata azt mutatta, hogy az egész szervezetet érintő allergiás reakciót adó felnőttek körében egy következő csípés a betegek 70-75 százalékában okoz ismételten anafilaxiát, míg gyermekek esetében az ismételt súlyos reakció kockázata csak 40 százalék körüli.
Amennyiben a csípést követő tünetek egyértelműen egész szervezetet érintő allergiás reakcióra utalnak, a beteget el kell látni öninjekciózáshoz adrenalinnal. Ennek legegyszerűbb módja a fecskendőbe csomagolt adrenalin (vagy más néven epinefrin), az auto-injektor felírása. Ez egy olyan komplex gyógyszerkészítmény amely egyben tartalmazza a gyógyszert, a fecskendőt és a tűt, valamint egy nagy megbízhatóságú beadó rendszert, amelynek segítségével a beteg önmagának be tudja adni az injekciót amennyiben és ahol az szükséges. A készítmények jelenleg nem kapnak társadalombiztosítási támogatást, teljes áron juthatnak hozzá a betegek.
A fullánk kiszedése |
Ha fullánk kerül csípés után a bőrbe, amilyen gyorsan csak lehet, vegyük ki. Éles késsel, a fullánk belépésével ellentétes irányból távolítsuk el. Ellenőrizzük úgy negyedóra múlva, hogy a duzzanat nem nőtt-e túl nagyra. Ha nem elég a helyi kezelés – antihisztamin –, viszketéscsillapító tablettát vagy cseppet kaphat a rovarcsípett, a csalánkiütés kezelésére. A szokatlan színű, és kinézetű sebes hólyagos eltéréseket, nem viszkető duzzanatokat, várandós vagy szoptató anyák bőrtüneteit orvosnak meg kell mutatni. |
