Norvégiában 1996-ban kezdték el a rutinszerű szűrőprogram bevezetését. A körülbelül tíz éven át tartó folyamat lehetőséget adott arra, hogy összevessék az egyes megyék számadatait, azokét, ahol már működött a szűrőprogram, azokéval, ahol még nem. Felhasználták az elemzéshez a program bevezetése előtti országos adatokat is.

A kutatók becslése szerint 2500 nő szűrésével egy mellrák miatti halálozást előznek meg, de 6-10 nőt feleslegesen kezelnek, mert daganatuk vagy nem növekedne, vagy olyan lassan, hogy életük hátralévő részében nem okozna tüneteket. Mette Kalager kutatásvezető szerint nincs jó módszer kizárólag a veszélyes tumorok kiszűrésére, ezért nehéz az orvosok dolga.

"Ha úgy dönt valaki, hogy aláveti magát a mammográfiás szűrésnek, akkor egyúttal azzal a következménnyel is szembe kell néznie, hogy túldiagnosztizálják" - magyarázta Kalager, aki a norvégiai Telemark Kórház emlősebésze és az amerikai Harvard Egyetem közegészségügyi karának vendégkutatója.

Majdnem 40 ezer mellrákos esetet elemeztek, amelyek közül 7793-at a rutinszerű szűrés megkezdése után diagnosztizáltak. Utóbbiak között számításaik szerint 1169 és 1948 között volt a túldiagnosztizált és feleslegesen kezelt nők száma. A szűrőprogramban kétévente készítenek mammográfiás felvételt az 50 és 69 év közötti nőknél.

Megállapításaikat az Annals of Internal Medicine című szakfolyóirat legfrissebb számában tették közzé.