Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egy friss kutatás azt állítja, a gépelés módjától is függ, hogyan értelmezzük a szavakat. Attól függően érezzük pozitívnak egy szó jelentését, hogy mennyire könnyű leírni.
Bizonyára kevesen számítottunk arra, hogy a sokunk számára napi munkaeszközként használt billentyűzetről nem kevesebb derül ki, mint hogy befolyásolhatja a szavak jelentését. Egy friss kutatás ugyanis azt állítja, hogy a billenytűzetkiosztástól függ, mennyire érezzük pozitív töltetűnek a leírt szavakat.
A számítógépeknél a legelterjedtebb a Qwerty billentyűzetkiosztás, persze léteznek speciális billentyűzetek is, például programozási célokra is. De méretbeli eltérések is vannak, amikor a helyspórolást például úgy oldják meg, hogy egy karakter leírásához egyszerre több gomb használata szükséges. A Qwerty kiosztás 1868-ig nyúlik vissza. Az addig használt írógépek egyik szépséghibája ugyanis az volt, hogy gyakran elakadtak, mert egyes betűk túl közel voltak egymáshoz. Ha gyorsan ütötték le egymás után ezeket a betűket, könnyen össszeragadtak. Ekkor született meg a Qwerty kiosztás, ami az írógépekről pedig átmentődött a digitális világba.
A mostani kutatásban is a Qwerty-billentyűzetet vizsgálták, mégpedig ezer szó bevonásával, azt vizsgálva, mely betűkombinációkat könnyebb begépelni, és ez hogyan befolyásolja a szavak jelentését. "Azt már eddig is tudtuk, hogy egy szó jelentése attól is függ, hogyan ejtjük ki. Most kiderült, az is fontos, miként írjuk le" – fogalmazott Kyle Jasmin, a University of London College kutatója. A szakértő Qwerty-hatásnak nevezte el a tapasztalt jelenséget: valamivel több pozitív jelentést tulajdonítunk azoknak a szavaknak, amelyek leírásához a jobb oldalon lévő betűket használjuk. Új szavaknál még inkább érvényesül ez a hatás. A magyarázat pedig egyszerű: jobb kezünkkel gyorsabban és könnyebben gépelünk.
A kutatók a továbbiakban más típusú billentyűzeteket is vizsgálnának, hogy bizonyítsák az ok-okozati összefüggést. Jasmin és szociálpszichológus kollégája, Daniel Casasanto korábbi kutatásaikban már kimutatták, hogy a dolgokhoz fűződő érzelmeinket az is befolyásolja, mennyire egyszerű a használatuk. Mindez pedig igaz a beszédre is: minél nehezebb például egy név kiejtése, annál kevésbé értékeljük pozitívan.
