Mostantól írásban is tájákoztatni kell a beteget. A gyógyszertárban kapott blokkra mától ugyanis azt is ráírják, hogy a kiváltott készítménynél lett volna olcsóbb, illetve mennyi lett volna a megtakarítás, ha a referenciakészítményt választották volna. Vannak olyan gyógyszerek, ahol több ezer, de az esetek többségében mindössze pár forint az árkülönbség. Nagy kár, hogy a beteg nem tudhatja meg, melyik is lenne a legolcsóbb patikaszer.
A gyógyszertámogatási rendszer átalakításának újabb lépése a február elsejétől életbe lépő változás: a patikában kapott blokkon rajta kell lennie, hogy a kiválasztott készítménynél lett volna olcsóbb gyógyszer. A beteg így szembesülhet azzal, mennyit spórolhatott volna, ha nem ragaszkodik korábbi – feltehetően drágább originális – gyógyszeréhez, és áttér inkább annak valamelyik generikus változatára, amely persze olcsóbb is, és a támogatást is ezután kapja meg.
A jelenleg hatályos jogszabályok szerint a gyógyszerészeknek eddig is fel kellett ajánlaniuk az olcsóbb helyettesítő gyógyszert a betegeknek. Annyi változik, hogy mostantól írásban is nyoma lesz ennek. A kivitelezésre pedig korábban olyan javaslatok születtek, hogy kézenfekvő, ha az olcsóbb készítmény térítési díja a blokkon jelenik meg, így nem kell külön papírt adni a betegnek. Ez azonban nem valósult meg maradéktalanul.
"A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a blokk mellé nyomtatunk egy külön papírt, ezen pedig szerepel a kiváltott gyógyszer neve, alatta pedig név nélkül – egyébként gyógyszereklámnak minősülne – szerepel, hogy mennyibe került volna a referenciakészítmény, illetve a különbözet is rajra van a listán" – mondta el a hvg.hu megkeresésére Zlinszky János, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) alelnöke.
Zlinszky szerint van olyan hatóanyag, ahol akár húsz gyártó által forgalmazott készítmény is elérhető – amiből akár tíz is benne lehet a referenciasávban. Tovább bonyolítja a helyzetet, ha ebből több is ugyanolyan áron van, így természetesen nem kerül fel mindegyik külön a téjékoztató cetlire. Mint mondja, tisztában van azzal, hogy a szóbeli tájékoztatás is törvényi kötelezettségük, ám elismeri, nem tudja, mennyire működik ez a gyakorlatban. Egy biztos, mától a beteg megkapja a papírt, így a tájékozatatás megtörténik.
Kitért arra is, hogy az olcsóbb gyógyszer kisebb árrést jelent, és így jelentős árbevételkieséssel számolnak, annak ellenére, hogy januártól él az úgynevezett gyógyszertári generikus ösztönző rendszer. Ez egy bonyolult rendszer, amelynek az a lényege, hogy a gyógyszertárat motiválják abban, minél több preferált referencia ársávba tartozó szert adjon ki.
Próbaképpen az egyik óbudai gyógyszertárban vásároltunk receptre, ám meglepődésünkre mégsem lett feltűnteve a számlán, hogy lett-e volna olcsóbb készítmény. Amikor erre rákérdeztünk, azt a választ kaptuk, hogy csupán adminisztrációról van szó részükről, nekünk ezzel semmi dolgunk. A sorbanállás során azonban hallottuk, hogy a szóbeli tájékozatás szinte mindegyik betegnél megtörtént – volt olyan, akivel hosszasan keresgélték, melyik is az olcsóbb szer, az adott hatóanyagot illetően.
Nem mindenki kész a váltásra
A betegek sincsenek könnyű helyzetben. "Van, aki könnyen meggyőzhető, akár vissza is jön, ha éppen nincs az adott gyógyszerből, de vannak, akik tántoríthatatlanok" – mondja Zlinszky. Főleg az idősebbek ragaszkodnak a már évek óta szedett gyógyszereikhez. Őket nehéz meggyőzni, főleg, ha a háziorvos sem hajlandó változatni korábbi felírási szokásán; nehezen fogadják el, ha a patikában mást mondanak neki.
Hasonló tapasztalatokról számolt be Hávelné Szatmári Katalin gyógyszerész, a Magyar Gyógyszertár-tulajdonos Gyóygszerészek Szövetségének elnöke is. "A technikai részét megoldottuk, megkapja a beteg az írásos tájékoztatást, de a mai nap tapasztalata szerint ezzel jobban összezavarjuk őket." A legnagyobb gond azzal van, hogy az érintettek zöme nem érti, milyen gyógyszereket takar az összeg, főleg így, hogy nincs mellette terméknév.
De azt is tapasztalják, hogy a beteg csak akkor gondolkodik el a váltáson, ha legalább többszáz forintos árkülönbségről van szó. Ahogy az sem elhagyagolható, hogy noha a betegek többségénél valóban nem számít, milyen készítményt szed, vannak, akik érzékenyek bizonyos segédanyagokra. Egy laktózérzékeny például nem szedhet olyan orvosságot, amelynek segédanyagában laktóz található.
A cél: soványabb gyógyszerkassza
A cél persze az, hogy még nagyobb teret adjanak a generikus gyógyszerek elterjedésének, ez ugyanis a kasszának is kevesebbe kerül. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke a generikus program kapcsán korábban már bírálta a patikákat. Egy kormányjelentésre hivatkozva elmondta, hogy az esetek nagy részében a patikák nem ajánlották fel a betegnek az olcsóbb készítmény kiváltásának lehetőségét. Pedig, mint mondta, ehhez az információhoz a betegnek joga lenne hozzáférni.
A beteg egyébként előzetesen is tájékozódhat. Az egyenértékűnek és helyettesíthetőnek nyilvánított készítmények a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Országos Gyógyszerészeti Intézet honlapján nyilvánosak, mindenki ellenőrizheti, hogy az ajánlott gyógyszer valóban helyettesítheti-e az eredetileg felírt gyógyszert. A gyógyszerészek is ebből dolgoznak.
Márciustól pedig újabb változás jön. Az orvos egy vényen, egyszeri kiváltásra legfeljebb 30 napra elegendő gyógyszermennyiséget rendelhet, az eddigiekhez hasonlóan viszont fennmarad az a lehetőség is, hogy a krónikus betegségeknél az orvos három havi gyógyszert írjon fel, ugyanúgy három vényre, mint ahogy eddig ennek történnie kellett volna.