Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az elmúlt héten 8 százalékkal emelkedett az influenzagyanús esetek száma Magyarországon – derül ki az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) most megjelent heti jelentésében. Ócsai Lajos főosztályveztetőt arról kérdeztük, miért nincs járvány annak ellenére, hogy az enyhébb idő kedvez a vírusoknak. A "szezon" áprilisig tart, tehát korai lenne még fellélegezni.
A jelentés szerint január 9. és 16. között 7300 beteg fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. Az év második hetében tapasztalt mérsékelt emelkedés ellenére a megbetegedések előfordulási gyakorisága csak mintegy harmada volt az előző év azonos hetében tapasztaltnak. "Most elmaradt a január elején általában tapasztalható emelkedés, leginkább azért, mert karácsony előtt is kevés beteg volt, tehát az év eleji iskola- és munkazedéssel nem tudott berobbani a járvány" – mondta el a hvg.hu-nak Ócsai Lajos.
Az Országos Tisztiorvosi Hivatal Járványügyi Főosztályának főosztályvezetője elmondta, semmi furcsa, hogy egyelőre ennyire kevés betegről tudunk, volt olyan év is például, amikor március második hetében tört ki az influenzajárvány. Igaz, már nem volt ideje kitombolnia magát – általában nyolc hét alatt folyik le a járvány –, mert beköszöntött a meleg, amely végett vetett a vírus erejének; a legjobb fertőtlenítőszer ugyanis az ultraibolyasugárzás. Azért, mert eddig még nem aktiválódtak a vírusok, jó eséllyel alakulhat még ki akár országos járvány is, így nem késtünk még el a védőoltással sem.
Az elmúlt egy hétben az ország 14 közigazgatási területén emelkedett, 3 területén csökkent, 3 területen pedig nem változott az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók gyakorisága az év első hetéhez képest. A legtöbben a fővárosban – ebben semmi meglepő nincs, a tömegközlekedés ugyanis sokat segít a vírus terjedésében –, Pest és Győr-Moson-Sopron megyében, míg a legkevesebben Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fordultak orvoshoz. A megbetegedések halmozódásáról azonban a második héten sem érkezett jelentés.
A betegek 13 százaléka volt 14 éven aluli, több mint 12 százaléka pedig 60 éven felüli. Az orvoshoz forduló 15-34 éves fiatal felnőttek aránya viszont a 44 százaléknál is több, a 35-59 éveseké pedig csaknem 30 százalék volt. Ócsai Lajos szerint figyelemreméltó, hogy az influenzagyanús megbetegedések továbbra is a felnőttek korosztályát érintik a leginkább. Mint mondta, az influenzára pontosan ennek ellenekezője igaz: több a fiatal fertőzött, és kevesebb a fiatal felnőttek aránya a megbetegedettek között. Ez is azt jelzi, hogy nem influenzavírusok okozzák az influenzaszerű tüneteket. Sokkal inkább a parainfluenza vírusa, illetve az RS, az igazi náthavírus lendült akcióba.
A második héten 70 influenzagyanús betegtől küldtek vizsgálati anyagot virológiai vizsgálatra az OEK légúti vírusokkal foglalkozó osztályára. Ezekből a héten egy esetben az influenza B vírusát azonosították. Ez a vírus általában az influenzaszezon végén szokott járványt okozni. Igaz, most nem terjed, és gócokat sem okoz, azaz nem volt halmozódás a betegek tekintetében.
A mostani szezonban – az elmúlt év 40. hete óta tart – a múlt hét végéig 432 vizsgálati anyagot dolgoztak fel a virológusok. Mostanáig az influenza A és az influenza B vírusát is két-két beteg szervezetében mutatták ki.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) január elején jelezte, hogy Európában megkezdődött az influenzajárvány. Múlt szombaton az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) hivatalos Facebook-oldalán arról számolt be, hogy Európában még alacsony az influenza aktivitása, de a múlt hónaphoz képest a vírus terjedése növekvő tendenciát mutat.
A tisztiorvos Facebook-oldalán azt írja, hogy az ECDC összegzése szerint 2012 első hetében Olaszországban és Svédországban regionális, míg Hollandiában, Norvégiában és Spanyolországban helyi járványok alakultak ki. További 13 országból – köztük Magyarországról – elszigetelt eseteket jelentettek. Az európai központ adatai szerint Európa területén a megbetegedéseket okozó vírustörzsek közül eddig az influenza A (H3N2) vírus domináns. Ócsai szerint mindenképpen érdemes figyelni, mi történik az érintett országokban, mert ha ott nagyobb járvány alakul ki, az minden bizonnyal hozzánk is begyűrűzik.
Az influenzának számos szövődménye lehet, mint például a tüdőgyulladás vagy a középfülgyulladás, ám a korai felimeréssel elkerülhető a komolyabb megbetegedés vagy a szövődmények kialakulása. Ócsai ugyanakkor egy oltást is említ, amelyet szerinte minden 60 év felettinek be kellene adni, igaz, nem ingyenes oltóanyagról van szó, mintegy 3 ezer forintba kerül. Ezzel ugyanis elkerülhető lenne az influeza után fellépő egyik legsúlyosabb bakteriális fertőzés, amelyet a pneumococcus nevű kórokozó okoz. A vakcinát 2008 óta minden gyerek megkapja, ám a korábbi korosztályoknál nem tudott kialakulni a védettség, az oltás hiánya miatt.
Nincs meningococcus-járvány sem
Korábban olyan információink voltak, hogy agyhártyagyulladásos betegek kerültek kórházba. Megkeresésünkre Csohán Ágnestől, az Országos Epidemiológiai Központ járványügyi főosztályvezetője azt a választ kaptuk, hogy az OEK nyilvántartása alapján nem megerősíthető az információ, miszerint a napokban agyhártyagyulladással kerültek kórházba gyermekek. Ugyanakkor határozottan leszögezte hogy nincs járvány, január 12. óta nem érkezett jelentés gennyes agyhártyagyulladás gyanújáról. Ekkor fordult ugyanis orvoshoz az utolsó beteg.
