A kutatási eredmények alapján az aszpirinhasználat csak az úgynevezett „nedves” típusú AMD kialakulását befolyásolja, míg a jóval elterjedtebb, „száraz” típusú makuláris degeneráció valószínűségét egyáltalán nem növelte meg - derült ki az Ophthalmology című tudományos folyóirat januári számában publikált tanulmányból.

A kutatók többször is hangsúlyozták, hogy további kutatásokra van szükség a biztos eredményekhez, de a jelenlegi adatok alapján az eredmények több millió idős ember életére lehetnek hatással, akik rutinszerűen használnak aszpirint a fájdalom vagy gyulladás csökkentésére, illetve a szívbetegségek kockázatának visszaszorítására. „Az embereket figyelmeztetni kellene a recept nélkül kapható aszpirin esetleges mellékhatásaira” - nyilatkozta Paulus de Jong, az amszterdami tudományos akadémia Idegtudományi Intézetének szemész professzora.

A nemzetközi kutatók közel 4700, 65 évnél idősebb norvég, észt, brit, francia olasz, görög és spanyol férfi és nő részvételével végeztek vizsgálatokat, hogy meghatározzák az aszpirin korábban nem ismert mellékhatásait. A 2000 és 2003 között végzett tanulmány során a kutatók megvizsgálták a résztvevők vérmintáit, továbbá feljegyezték az aszpirinhasználat gyakoriságát. A vizsgálatok közben figyelembe vették a résztvevők ivási és dohányzási szokásait, vérnyomását, korábbi szív- és érrendszeri betegségeit, valamint társadalmi helyzetét.

Az eredmények alapján kiderült, hogy a napi aszpirinhasználat összefüggésbe hozható a „nedves” típusú, késői stádiumú, időskori makuláris degeneráció, és sokkal kisebb mértékben a „száraz” típusú AMD kialakulásával. A késői stádiumú nedves típusú AMD esetében minél gyakrabban szedett a résztvevő aszpirint, annál magasabb volt a betegség kialakulásának valószínűsége. A korai AMD a részt vevő idős emberek körülbelül egyharmadánál (36 százalék) alakult ki, míg a késői AMD-t hozzávetőlegesen a résztvevők mindössze 3 százalékánál mutatták ki.