Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Másodszor ültettek be sikeresen Magyarországon őssejtbankban tárolt őssejtet. A kétéves kislány Miskolcon esett át az eredményes beavatkozáson. De hogyan lehet hozzájutni az értékes sejtekhez?
Egy évvel az első sikeres őssejtbeültetés után, amelyhez szintén őssejtbankban tárolt köldökzsinórvért használtak fel, újabb sikeres transzplantációt hajtottak végre Miskolcon. A mostani páciens egy kétéves kislány, aki születésétől vérlemezke hiányában szenvedett, amelyhez 10 hónapos korában egyéb vérképző szervi rendellenességek is társultak.
A betegség a gyermek 13 hónapos korában akut leukémiává alakult át. Miután az ilyenkor alkalmazott kezelés a kislánynál nem hozta meg a várt eredményt, a kezelőorvos úgy döntött, hogy a testvér születésekor levett és lefagyasztott őssejteket ültetik be. A lefagyasztott őssejtek ugyanis képesek a csontvelő pótlására, új csontvelő felépítésére. Az őssejtek révén olyan egészséges sejtek kerülnek a beteg gyermek szervezetébe – a csontvelőbe és ezen keresztül a vérbe –, amelyekben nincs rosszindulatú elváltozás, így ezeken a sejteken múlik a végleges gyógyulás esélye.
A pár hónapja elvégzett beültetésről azóta már kiderült, hogy sikeres volt, a donor őssejteknek köszönhetően beindult az egészséges vérképzés. A beültetéshez – ahogy az első beavatkozásnál is – a Krio Intézetben, Magyarország piacvezető őssejtbankjában tárolt mélyfagyasztott, mínusz 196 Celsius-fokra hűtött mintát használták fel.
Itthon a leukémia vezet
Magyarországon jelenleg elsősorban a vérképzőszervi daganatos betegségben szenvedőket gyógyítják őssejttel, noha számtalan más betegség gyógyítására is alkalmasak lennének. Az őssejtek a nemzetközi kutatási eredmények alapján akár teljes szervek „újjáépítésére” is képesek.
Az amerikai National Institute of Health (NHI) adatai szerint eddig 10 ezernél több beteget kezeltek már őssejttel, s az intézmény több mint 150 olyan folyamatban lévő tanulmányt említ, amely a köldökzsinórvér felhasználását javasolja. Világszerte használják például daganatos eredetű betegségeknél, abban a stádiumban, amikor a szervezet saját őssejt-tartalékai kimerülnek, például a kemoterápia hatásaként. De gyógyítottak már autoimmun betegségeket – például sokízületi gyulladás – is ilyen módon.
Persze arra vonatkozóan is szinte folyamatosan végeznek kísérleteket, hogy milyen újabb betegségekre lehetne kiterjeszteni az őssejtterápiát. És a magyar kutatók is kiveszik részüket a kísérletezésből. Debrecenben például klinikai kísérletet végeztek akut szívizominfarktuson átesett embereken. A kísérletben a betegek saját csontvelői őssejtjét használták fel úgy, hogy szívkatéter segítségével közvetlenül az elhalt szívizom területére fecskendezték a sejteket. Az őssejtek beépültek az elhalt szívizom területére, s várhatóan hosszú távon javíthatják a működését. Ez is előrevetíti a lehetőségeket.
Attól függ, mennyibe kerül
Itthon a megszületett babák csupán 5 százalékánál döntenek a szülők a köldökzsinórvér lefagyasztása mellett. Alacsonynak tűnhet az arány, de még így is a középmezőnybe tartozunk, ha más országok adatait is megnézzük. Jó hír azonban, hogy emelkedő tendencia figyelhető meg itthon is.
Pedig a köldökzsinórvér tárolása, illetve őssejtforrásként való felhasználása az utóbbi években egyre szélesebb körben lett elfogadott, leginkább azért, mert könnyű gyűjteni, a tárolás után könnyen hozzáférhető, a legnyomósabb érv pedig az, hogy eddig több mint hetven betegség gyógyításában sikerült eredményeket elérni az őssejtterápiával.
Balogh István, a Krio Intézet vezetője szerint a szülők döntésében nagy szerepet kapnak a tárolás költségei. Éppen ezért a díjcsomagok kialakításánál igyekeznek az ügyfelek igényeihez igazodni, így jelenleg is több csomag közül lehet választani, amelyekhez különböző fizetési ütemezést rendeltek.
Élet mirelitből
A levett őssejteket pedig öt, tíz vagy akár húsz évre is le tudják fagyasztani. Az előkészített sejtkészítményt a tárolás előtt speciális védőoldattal kezelik, ez megóvja a fagyasztás roncsoló hatásától, a sejtekben lévő vízmolekulák kristállyá képződésétől. Az őssejtek így fagyos állapotban is megőrzik életképességüket, akár korlátlan ideig. Az értékes anyag ezután speciális fagyasztózsákba, majd egy fém kazettába kerül. Amennyiben a minta térfogata lehetővé teszi, akár két-három egységre bontható és egymástól elkülönítve tárolható, így, ha szükség lesz rá, többször is hozzá lehet nyúlni.
Számítógép által vezérelve, meghatározott ütemben történik az őssejtek fagyasztása, -120 és -196 fok közé, ezután pedig folyékony nitrogén gőzében várják jobb sorsukat.
A Krio Intézet amúgy nemrég uniós támogatással vágott bele egy új fagyasztási eljárás tesztelésébe, amely amúgy egy hazai világszabadalomra épül. A technológia lényege, hogy az őssejteket speciális eljárással „tréningelik” a mélyfagyasztásra, amelyek így jóval nagyobb arányban vészelik át a hűtéssel járó „sokkot”, javítva ezzel a sejtek későbbi orvosi felhasználásának lehetőségeit.
