"Kemoterápiás agy" lehet a kezelés szövődménye
„Kemoterápiás agy” – így nevezik a mellrákos kezelés újonnan felismert szövődményét.
Az Archives of Neurology novemberi számában bemutatott vizsgálat szerint a mellrákos betegeknél alkalmazott kemoterápia rontja az agy működését. Főként azok az agyterületek érintettek, amelyek a tervezéssel, a figyelemmel és a memóriával vannak kapcsolatban. A cikk szerzői nemcsak arra világítanak rá, hogyan lehet kezelni az ilyenfajta problémákat, hanem arra is, hogy a jelentkezésüket nem szabad félvállról venni.
Sokáig vita tárgyát képezte, hogy a központi idegrendszeri funkciók romlása minek is tulajdonítható valójában: magának a daganatos betegségnek, a hormonális kezelésnek, a kemoterápiának, illetve más gyógyszereknek. A Rochesteri Egyetem orvosi karának munkatársai funkcionális mágneses rezonancia képalkotó segítségével keresték a választ, munkájuk során 25 kemoterápián átesett, illetve 19 kemoterápiát nem kapó emlőrákos beteg, illetve 18 egészséges nő agyműködését tanulmányozták. Egy kártyarendező feladat segítségével tesztelték a vizsgálati alanyok problémamegoldó készségét, valamint beszámolók alapján arra voltak kíváncsiak, az egyének miként értékelik saját szellemi teljesítményüket.
A mellrákos betegekben a kemoterápiától függetlenül csökkent aktivitást sikerült kimutatni a homloklebeny előtti kéregállomány két területén, ebből az egyik alapvetően érinti a memóriaszerveződés folyamatát. Mindazonáltal a kemoterápiát nem kapó egyéneknél nem romlott a feladat végrehajtása, szemben a kemoterápiás csoporttal. Ez utóbbiak ráadásul hajlamosabbak voltak a hibaismétlésre, és az összetett feladatokat lassabban oldották meg, mint a kemoterápiában nem részesülők. A csökkent készség teljes mértékben összecsengett azzal, amit az alanyok véltek saját teljesítményüket illetően. A rosszabb betegségstádium ráadásul még inkább rontotta a magas szintű agyműködést.
Számos elmélet született annak magyarázatára, a kemoterápia hogyan is okoz ilyen problémákat. Az egyik szerint a kemoterápiás anyag károsítja az idegi őssejteket, míg a másik a kemoterápia keltette teljes szervezetet érintő gyulladás agyi következményeit emeli ki, amihez hozzájárul a szer DNS-roncsoló hatása is. Ugyanakkor a hormongátló kezelésnél is megfigyelhető ilyen jellegű teljesítményromlás, azonban Shelli Kesler és munkatársai megállapították, hogy itt egyéni különbségek is lehetnek, a különböző ösztrogénszintektől függően.