2011. október. 18. 11:32 hvg.hu Utolsó frissítés: 2011. október. 18. 11:29 Plázs

Rossz adagolásban gyilkolhat is

Több, mint kétszázezer beteget kezelhetnek félre a véralvadásgátlóval Magyarországon.

Szinte minden családban van olyan beteg, akinek vérhígítót kell szednie. Trombózis, stroke, műbillentyű beépítése után, vagy ha egy vizsgálat kimutatja a trombózishajlamot a háziorvos többnyire automatikusan nyúl a recepttömbhöz, hogy felírja a betegnek a gyógyszert, amit aztán egész életében szedhet – írja a Weborvos.hu.

Csakhogy a vérhígító gyógyszerek – amelyek az elnevezésükkel ellentétben cseppet sem hígítják a vért, ellenben korlátozzák a véralvadásért felelős K-vitamin hatását – nem veszélytelenek. A rosszul beállított dózis olykor károsabb, mintha a beteg egyáltalán nem szedne be semmit sem.

Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságnak főtitkára egy előadásában rámutatott, hogy ma a véralvadásgátlót szedő betegek legalább negyven százalékát rosszul kezelik, azaz túl sok, vagy túl kevés alvadáscsökkentőt, gyűjtőnevén kumarint kapnak. Tekintve, hogy a magyar lakosság körülbelül öt-hat százalékát kezelik alvadásgátlóval, ez azt jelenti, hogy itthon kétszázezernél több betegnek van rosszul beállítva az úgynevezett INR szintje, amely a vér alvadékonyságának a kimutatására szolgál.

hvg360 Serdült Viktória 2024. november. 28. 10:09

Felesleges kényeskedni a függetlenség miatt – a bírókat képviselő OBT elnöke a kormány alkujáról

Két lehetőség volt: vagy nincs pénz, vagy pedig van, de akkor alá kell írni a papírt – így magyarázta a HVG információi szerint egy belső értekezleten Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke, miért ment bele a kormány diktálta megállapodásba. Beszédének több forrásból hozzánk eljutott átirata szerint azt mondta, felesleges kényeskedni a bírói függetlenség miatt.