Ön tudja, mely betegségek kerülnek a legtöbbe? Egy friss jelentés szerint 2030-ig 47 ezer milliárd dollárnyi kárt okoznak a gazdaságnak az olyan bajok, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, a rák vagy a mentális betegségek. A New Yorkban most zajló csúcstalálkozónak is ez a témája.
A nem fertőző betegségek (vagy ahogy az eredeti tanulmány említi: non-communicable diseases, NCDs) miatt kialakuló válsághelyzet nem csupán szociális és egészségügyi szempontból fenyeget katasztrófával, a gazdaság is belerokkanhat. A megdöbbentő összegzés a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum) legfrissebb jelentéséből való, amely a gazdasági fejlődést világszerte fenyegető legfontosabb tényezők közé sorol öt betegségcsoportot. Ide tartoznak a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatos betegségek, a krónikus légzőszervi megbetegedések (mint például az asztma vagy a COPD), az egyre nagyobb méreteket öltő cukorbetegség, illetve a mentális betegségek (például a szellemi leépüléssel járó Alzheimer-kór).
A helyzet pedig valóban elkeserítő, hiszen évente 36 millióan halnak meg ezekben a betegségekben, noha javarészt megelőzhetők lennének. A szám egyáltalán nem kevés, a föld lakossága körében bekövetkező évi 57 millió haláleset 63 százalékát teszi, az előrejelzések szerint pedig 36-ról 52 millióra ugrik majd a következő húsz évebn, azaz 2030-ra.
Az említett betegségek aránya Európában a legmagasabb, az összes haláleset 52 százalékáért a szív- és érrendszeri betegségek, 19 százalékáért a rák, 4 százálékáért a légzőszervi betegségek, 2 százalékáért pedig a cukorbetegség felelősek. Érthető tehát, hogy az illetékes szervek egyre hangosabban kongatják a vészharangot. Az ENSZ által New Yorkba összehívott találkozónak – állam- és kormányfők részvételével megrendezendő csúcstalálkozó – is az a témája, milyen intézkedésekkel lehet eléjét venni a készülődő katasztrófának.
Mert nem csak az emberi élet a tét, noha valóban ez a legnagyobb veszteség. Az elveszett emberélet, a fájdalom és szenvedés mellett az elmaradt jövedelemmel, az orvosi ellátásra elköltött pénzzel is számolni kell. Félő, hogy nem csak az amúgy is ingatag lábakon álló egészségügyi rendszereket képesek bedönteni ezen betegségek kezelése, egyes országok gazdaságai képtelenek lesznek ezt finanszírozni.
A prognózisok szerint ugyanis hatalmas összegek felemésztése valószínűsíthető, az összesített éves GDP 4 százalékát is kiteheti a kérdéses betegségek orvosolása. Ráadásul az alacsony és közepes jövedelmű országokat aránytalanul nagy mértékben érintik. Ezen országokban 2010-ben a halálesetek 80 százaléka ezek miatt következett be, ráadásul idő előtt, munkaképes korú embereknél. Az is aggasztó, hogy a lakosság egyre öregszik, a 60 év fölöttiek száma megkétszereződik 2050-ig, az is a krónikus betegségek szaporodását vetíti előre. A tanulmány számításai szerint a betegség költségei évente átlagosan 500 milliárd dollárnyi összeget is kitehetnek.
A felsorolt betegségekért igen nagy mértékben tehető felelőssé a dohányzás, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód és a rossz táplálkozás. Ezeket a kockázati tényezőket is figyelembe kell tehát venni, amikor a megelőzésről beszünk.
WHO-jelentés is készült a New York-i találkozóra
Eközben az egészségügyi világszervezet (WHO) is elkészítette saját jelentését a most zajló csúcstalálkozóra, amelyben szintén a megelőzést sürgeti. Mint írják, a szegényebb országok már fejenként 1,2 dollárnyi összegből olyanntézkedéseket vezethetnek be, amelyek segítségével több millió rákos esetet, szívbetegséget, diabéteszt és tüdőbetegséget előzhetnének meg és kezelhetnének.
A szervezet ajánlási listáján olyan intézkedések vannak, amelyek az egész lakosságot célozzák meg, például adók kivetése a dohánytermékekre és az alkoholos italokra, törvényi szabályozás a dohányfüstmentes munkahelyek és közösségi helyek érdekében, kampány az ételek sótartalmának és transzzsírtartalmának csökkentésére, valamint a megfelelő étrend és a mozgás fontosságát tudatosító programok kidolgozása.