A szakemberek egyre nagyobb figyelmet fordítanak az emberrel együtt élő baktériumok és "gazdájuk" kapcsolatának. "Csak a vastagbelünkben több bakteriális sejt található, mint amennyi a teljes emberi test sejtszáma" - indokolta a megkülönböztetett bánásmódot James Lewis, a Pennsylvaniai Egyetem munkatársa, a kutatás egyik résztvevője.  Idén áprilisban a Nature tudományos magazinban tették közé eredményüket heidelbergi kutatók, akik szerint a bélcsatornájukban lévő baktériumok alapján az embereket három csoportba lehet sorolni. 

Eszerint a vércsoportokhoz hasonlóan az egyéneket "enterotípusokba" sorolhatjuk, amelyek függetlenek földrajzi származásuktól, egészségüktől és életkoruktól. Az enterotípusok a bélcsatornában található baktériumok összességével jellemezhetők, valamint mindazon feladatokkal, amelyeket e baktériumok ellátnak. A három enterotípus: a bakteroid, a prevotella és a ruminococcus. Nevüket minden esetben arról a baktériumtörzsről kapták, amely dominál az emésztőrendszerben. 

A MetaHIT (Metagenomics of Human Intestinal Tract) konzorcium 2010 márciusában tette közzé az emberi bélbaktériumok génjeinek első áttekintő térképét, amelyet második genomunknak is neveznek. Ekkor minden egyes bélbaktérium DNS-ét szekvenálták, meghatározták genetikai állományukat. Ebből kiderült, hogy az emésztőrendszerben élő baktériumok összességében 150-szer több génnel rendelkeznek, mint maga az ember. Egy emberben átlagosan 170 különböző baktériumfaj él, az emberek bélrendszerében pedig nagyjából ezer. 

Lewis kutatócsoportja arra keresett választ, hogy ezek a különböző típusú baktériumok miként befolyásolják az emberi egészséget. Munkájukhoz 98 egészséges önkéntest toboroztak, akiktől székletmintákat gyűjtöttek. A vizsgálatban résztvevők egy részletes kérdőívet is kitöltöttek étkezési szokásaikról. Ezt követően a kutatók nagy teljesítményű genetikai elemző készülékekkel határozták meg az önkéntesek beleiben élő baktériumok genetikai kódját. Megállapították, hogy főként a bakteroid és a prevotella enterotípusba tartozó baktériumok voltak jelen. Az első csoportba tartozó baktériumok a jellegzetes nyugati étrendet "kedvelik", amelyben sok hús és zsír szerepel, a másodikba tartozók pedig a nagy szénhidráttartalmú étrendet részesítik előnyben. A következő lépésben azt vizsgálták, hogy az étrend megváltoztatása milyen hatással van a baktériumokra. Az önkéntesek baktériumflórájának összetétele 24 órán belül megváltozott, ám a fő enterotípusok megmaradtak változatlanul.