A napozásra bőrünk pigmentképződéssel reagál, ez a barnulás. Ám ha túl erős és túl sok napfény éri a bőrünket, az nem képes – rövid idő alatt – megfelelő mennyiségű pigmentet termelni, amely megvédené a szöveteket a káros sugaraktól, így elkerülhetetlen a leégés. Ennek pedig bőrrák is lehet a hosszú távú következménye.
A napozással kapcsolatban nem csak a mértékletesség kívánatos, érdemes arra is figyelni, éppen milyen UV-sugárzási értéket mérnek a műszerek. Az adott sugárzási értékekhez ugyanis leégési időt lehet kapcsolni, de persze bőrtípustól is függ, ki mennyit tolerál. A nagy energiájú elektromágneses sugárzás ugyanis az emberi szervezet finomszerkezetét, azaz a DNS-kötéseit roncsolja. Az, hogy mennyi sugárzás jut el hozzánk, leginkább a légkör ózontartalmától függ, az ugyanis elnyeli az UV-sugarakat.
A meteorológiai adatok szerint Magyarországon a kilencvenes évek elején ózonhiány volt, így a magasabb sugárzás nem múlt el nyom nélkül, nagyobb adagot kaptunk, mint amennyivel a szervezetünk károsodás nélkül meg tudna birkózni. Noha a légkör tisztulása miatt a korábbi ózonhiány megszűnt, ám az UV-sugárzás mégsem csökkent: 9-10 százalékos növekedést tapasztaltak Magyarországon az elmúlt húsz évben. Íme, egy grafika az UV-sugárzás fajtáiról és annak hatásairól.
