Nem csak nekünk nem jön be ez az időjárás, a szúnyogok is jobb időre várnak. Eddig ugyanis meglepően szolid támadással szembesülhettünk a vérszívók részéről, és az általunk megkérdezett biológus szerint idén már nincs is sok esély a szúnyoginvázióra. Emiatt a máskor megszokott sorozatos irtás is elmaradhat.
Noha a tavasz az árvaszúnyogokról szólt, csípő társaik már kevésbé aktivizálták magukat. Az árvaszúnyog bár nem csíp, sok kellemetlenséget tud okozni, ahogy tapasztalhattuk azt néhány héttel ezelőtt, amikor hatalmas rajokban kísértették a Duna-partra vagy bokrosabb területekre merészkedőket, esténként pedig elleptek minden kivilágított területet. Rajzásuk már véget ért, tőlük egyelőre nem kell tartanunk, ám mivel egy nyáron két-három rajzási periódusuk van, minden bizonnyal találkozunk még velük.
Úgy tűnik, ennél nagyobb szerencsénk van idén a csípőszúnyogokkal. Zöldi Viktor, az Országos Epidemiológiai Központ biológusa is arról számolt be, hogy tapasztalataik szerint idén valóban kevesebb a szúnyog, bár ezt mindig az adott helyen kell megítélni, az országos tendenciát nehéz pár szóval jellemezni. „Normális biológiai egyensúlynak lehetünk a szemtanúi, tavaly nagyon sok volt az apró vérszívókból – főleg Borsodban az áradások után –, ám idén bátrabban merészkedhetünk a vízpartra.” A biológus szerint nincs ebben semmi meglepő, volt már ilyen nyarunk.
Több oka is lehet annak, hogy idén kisebb számban képviseltetik magukat a szúnyogok. Az adott szezon a szúnyogok szempontjából mindig a klimatikus tényezőktől, valamint a lárvafejlődés sikerétől függ, ezekből fejlődnek ugyanis ki a repülő és vért szívó nőstény imágók, amelyeknek a kellemetlen csípéseket köszönhetjük. A nedves talajra lerakott petéknek – ezek akár néhány évig is túlélnek –, amelyből majd kikel a lárva, megfelelő életkörülmények kellenek. Ideális szúnyogkinevelő helyek például a tavaszi áradások után visszamaradó pocsolyák, vagy az 5-10 centiméternyi mélységű vizek, lehetőleg minél magasabb hőmérséklettel. Ehhez pedig meleg kell, a mostani viharos, esős idő nem teremti meg ezeket a feltételeket. A lárvák légköri oxigénnel lélegeznek, s ha például a szél miatt fodrozódik a víz, nehézkesebben tudnak a felszínre kerülni, és így lélegezni. A biológus szerint idén már nem sok esély van a szúnyoginvázióra, hacsak nem lesz extrém árvíz- vagy csapadékhelyzet.
Magyarországon négy-öt szúnyogfajnak van kiemelt szerepe a nyarunk megkeserítésében, ezek többnyire ártéri fajok, amelyek között vannak egy- és többnemezedékesek, utóbbiból 4-5 generáció is kifejlődhet egy nyár alatt. Ám ha már az első nemzedék is gyér volt, nem sok esélye van a túlszaporulatra a további generációknak sem.
Nem válogatnak, szinte mindenkit kedvelnek
Szúnyoglét |
Életük során több átalakuláson is keresztül mennek a szúnyogok. A nőstény által a pocsolyába lerakott petékből először kikel a lárva, amely mozog, táplálkozik, majd a megfelelő fejlettségi szinten bebábozódik. A báb állapotból fejlődik ki „végleges” formája, az imágó: ezzel a változatával találkozunk, idegesítő zümmögésével és sokszor fájdalmas csípésével üldöz minket. |
Az utóbbi évek tapasztalatai szerint már nem igaz az a korábbi felvétés, miszerint a nőket és gyerekeket kevésbé szeretik a szúnyogok, Szokolai Erzsébet bőrgyógyász szerint ugyanis a mostani, agresszívabb szúnyogokra már kevésbé jellemző ez a megkülönböztetés. A szakorvos tapasztalatai szerint noha a vérszívók egyre kevésbé tesznek különbséget áldozataik között, azért vannak, akik jobban ki vannak téve a kellemetlenségeknek. A verítékben lévő tejsav, a kilélegzett szén-monoxid mennyisége, a mozgás – ezzel magyarázható, ha kocogás közben szinte ránktapadva üldöznek minket – azonnali vérszívásra ösztönzi a rovart. Ha valaki vízparton éli ki mozgásigényét, jóval nagyobb a veszélye, hogy csípések érik, bár a szúnyog hosszú utat is képes megtenni az élelemért: szinte sehol nem vagyunk védve ellene.
Mint mondja, praxisában találkozott olyan betegekkel, akiknél – alapvető érzékenységük miatt – csípési allergia alakult ki. Ilyenkor a marás helyén ödéma keletkezik, s mivel a nyirokrendszer átfolyása akadályozottá válik, fájdalom is társul a jól látható tünetek mellé. Ez a csípési reakció főleg azoknál okozhat gondot, akik például szénanáthában szenvednek, mert ilyen esetben a szervezet érzékenyebben reagál a szúnyogcsípéssel a testbe jutó hisztaminra, ami minden allergiás és asztmás folyamat alapvető résztvevője.
A legújabb kutatások azt is kimutatták, hogy az apró vérszívók jobban vonzódnak azokhoz, akik éppen sört fogyasztanak. A francia IRD Kutatóközpont tudósai szerint a repülő ragadozók 15 százalékkal nagyobb eséllyel támadnak meg olyan embert, aki korábban legurított már egy-két korsóval. Ennek oka valószínűleg az, hogy a rovarokat vonzza a sör szaga és az alkoholfogyasztás miatt megváltozott légzésritmus. Lehetséges, hogy a szúnyogok már arra is rájöttek, hogy a sörszaggal együtt jár a csípések elleni védekezés hiánya, az alkohol okozta bágyadtság miatt ugyanis sokszor észre sem vesszük a vérszívást.