A "rossz" LDL koleszterin a szív- és érrendszeri betegségek első számú kockázati tényezője, mivel lerakódik az ütőerek falában, és az ereket beszűkítve gátolja a véráramlást. Ma már a legtöbb haláleset valamilyen szív- és érbetegség következménye. Ezek a betegségek nem olyanok, mint régebben a járványok, melyek hátterében meghatározott kórokozó állt, hanem számos kockázati tényező hatására alakulnak ki. 

Vizsgálatok szerint a legfontosabb kockázati tényező a kóros vérzsírszint, ezért ennek korai felismerése és kezelése életbevágó. Nagy előrelépést hozott a koleszterincsökkentő sztatin gyógyszercsoport felfedezése, melynek tagjai ma a világ legtöbbet szedett gyógyszereivé váltak. Sok páciens azonban hajlamos a rendszertelenségre a gyógyszerszedésben. A feledékenység mellett anyagi okokból is. Ráadásul ezen készítmények elhagyása nem okoz azonnali figyelmeztető tüneteket. 

Donald Pittman és munkatársai 381 ezer beteg 2007 és 2009 között sztatinkezelésének adatait vizsgálta az adagolás pontossága és a pontatlanság, kihagyás következményi szempontjából. Tanulmányukat az American Journal of Cardiology júniusi száma közölte. A betegek gyógyszerszedésének megbizhatóságát nemcsak rendszeres kérdőívek alapján, a páciensek bevallása szerint igyekeztek fölbecsülni, hanem a kezelőorvos és a patikusok nyilvántartásával kiegészítve. Ellenőrizték, hogy a beteg minden hónapban kiváltotta-e a receptet, illetve rendszeresen mérték a vérkoleszterin-szintjüket is. 

Csaknem minden harmadik beteg gyakorta kihagyta a gyógyszerbevételt. Akik viszont pontosan szedték gyógyszerüket, a vizsgálat 18 hónapja alatt sokkal ritkábban kerültek szív- és érrendszeri betegség miatt kórházba és egészségügyi költségeik átlag 944 dollárral csökkentek a pontatlan gyógyszerszedőkéhez képest.