Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Nem túlzunk, ha azt írjuk, egész Európa arra vár, kiderüljön végre, mi is okozta valójában az eddig több száz embert megbetegítő és 22 halálos áldozatot követelő hasmenésjárványt. Annak ellenére, hogy a hatóságok detektívmunkát végeznek, mostanáig semmilyen konkrét eredményt nem értek el. Az eddigi nyilatkozatok odáig vezettek, hogy az egész európai zöldségágazat megrendült.
Legutóbb a növényi csíráról derült ki Németországban, hogy semmi köze az akár halált is okozó EHEC-baktériumhoz. Tegnap délután ugyanis újabb "forró nyomról" bizonyosodott be, hogy mellékvágányra vihet. Az alsó-szászországi tartományi hatóságok előző este álltak elő azzal a feltételezéssel, hogy a járvány terjedéséért egy, az északi Bienenbüttelben lévő biokertészeti üzem, illetve az ott termelt növényi csíra a felelős. A tartomány mezőgazdasági minisztere a gyanút az első vizsgálatokra, illetve bizonyos jelzésekre alapozta, a lakosságot pedig azonnali hatállyal eltanácsolták a különböző növénycsírafajták fogyasztásától.
A hasmenésjárvány – május elején jelent meg Észak Németországban – kitörése óta ez már a sokadik malőr a német hatóságok részéről. Egy biztos, a hatóságok hiába nyomoznak több szálon is, mindeddig nem sikerült a bélbaktériumot terjesztő forrásra bukkani. Az elsietett bejelnetések viszont hatalmas károkat okoznak az érintett piacoknak, amiért egyébként már perrel is fenyegetik a németeket.
A német hatóságok először a Spanyolországból behozott uborkát nevezték meg a fertőzés forrásának, ám május 30-án, kedden a hamburgi egészségügyi hatóságok elismerték, hogy nem az importuborka – ám ekkor már mindenki rettegett a zöldségektől, és nem csak a spanyoltól – a bűnös. Azokon ugyan EHEC baktériumot fedeztek fel, az azonban nem azonos azzal a baktériumtörzzsel, amelyet a fertőzött betegek székletében mutattak ki.
Tekintélyes szakértők és több mezőgazdasági szervezet képviselői a spanyol uborkát érintő gyanúsítás után élesen bírálták az illetékes német hatóságokat a melléfogásokért. A nyers zöldségek – mindenekelőtt a paradicsom, az uborka és a saláta – fogyasztása mintegy 50 százalékkal esett vissza, a gazdák veszteségei óriásiak. Az adatok szerint nemcsak a paradicsom, az uborka és a saláta iránti kereslet zuhant, de jóval kevesebbet vásárolnak a többi között a jelenleg éppen szezonális spárgából vagy eperből is. A lakossság óvatossága pedig nem meglepő, hiszen még most is azt hangoztatják az illetékes hatóságok, hogy továbbra sem ajánlott az észak-németországi uborka, paradicsom és saláta fogyasztása fogyasztása, ahogy a bizonyítékok hiánya ellenére, a növényi csíráé sem. A növényi csírák gazdagok fehérjében és vitaminokban, ezért nyersen is előszeretettel fogyasztják őket - az óvatosság pedig annak szól, hogy korábban is már több alkalommal okoztak fertőzéseket.
A hús is gyanúba keveredett
Ha visszamegyünk kicsit az időben, múlt hétvégén még arról szóltak a hírek, hogy a Schleswig-Holstein tartományban lévő Lübeck városában egy olyan étteremre bukkantak, ahol az elmúlt hetekben mintegy húszan fertőződtek meg. A hatóságok azt remélték, hogy ezáltal révbe értek, és az étterem átvizsgálása, valamint az azt különböző élelmiszerekkel ellátó hálózatok, valamint piacok ellenőrzése közelebb vihet a megoldáshoz. Későbbi értesülések szerint azonban a vizsgálatok nem hoztak eredményt. Megfigyelők aztán közölték, nem tartják kizártnak, hogy a fertőzés a hamburgi nagykereskedelmi piacról indult ki, mint ahogy azt sem, hogy a különleges EHEC-bélbaktérium kiváltotta járványt nem is zöldség, hanem hústermék terjeszti. Ezen feltételezéseiket sem sikerült azonban bizonyítaniuk.
A hasmenésjárvánnyal kapcsolatban az egyetlen bíztató jel, hogy az elmúlt 24 órában valamelyest csökkent a fertőzés terjedésének üteme. A halálos áldozatok száma 22, és a betegek közül változatlanul több mint 600-an vannak életveszélyes állapotban.
Ki fizeti meg a kárt?
Az érintett gazdák, főként a spanyolok azonban nem hajlandók átsiklani a történteken. A spanyol uborka meggyanúsításával ugyanis óriási kár érte a spanyol termelőket is, amiért a madridi kormány az Európai Bizottságnál is panaszt tett. Pénteken azonban Angela Merkel német kancellár, és José Luis Zapatero spanyol miniszterelnök megállapodtak arról, hogy közösen próbálják majd elérni a spanyol és a német gazdák uniós kártalanítását.
Ám a Welt am Sonntag című vasárnapi újság ugyanakkor arról számolt be, hogy az Európai Bizottság nem kíván kártérítést fizetni a súlyos értékesítési gondokkal küszködő, elsősorban spanyol és német gazdáknak. A Bizottság ugyanis azon a véleményen van, hogy mindez nem illeszkedik az unió agrárpolitikájának kereteibe. A kártérítést a napokban közösen is sürgette Angela Merkel kancellár és José Luis Zapatero spanyol kormányfő, a jelek szerint azonban hiábavalóan. A lap értesülése szerint a madridi kormány nem akar belenyugodni az elutasításba, és az unió mezőgazdasági vagy katasztrófaalapjából továbbra is kártalanítást sürget.
