„Egymillió forintba is kerülhet egy kezelés”
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ez év elején tette közzé azt a jelentését, amely szerint Európában Magyarországon a legrosszabb a rákbetegség miatti halálozási ráta. Még Oroszországban és Ukrajnában is kedvezőbbek az adatok. Április 10-e nemzeti rákellenes nap.
A világszervezet számításai szerint Magyarországon százezer emberből 458 hal meg daganatos betegségben. A már említetett, tőlünk keletebbre fekvő két országban is jobb az arány: ott százezer emberből 347 halálát okozza rákos sejtburjánzás. Európában a nők körében az emlőrák okozza a legtöbb daganat miatti halálozást, a férfiaknál a tüdőrák vezet. Az összesítetések szerint a rákbetegség világszerte évente 7,6 millió áldozatot szed, s ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia 2030-ig akár évi 17 millióra is emelkedhet a betegség áldozatainak a száma. Ma Magyarországon a számítások szerint – bár pontos adatok nincsenek –, közel 300 ezer ember él daganatos betegként.
„A sokat és sokszor hangoztatott megelőzés lehetne a rákellenes küzdelem legfőbb eszköze. Úgy látom, még mindig nem mondtuk el elégszer, hogy valamennyi rákos betegség fele megelőzhető, például az elhízás elkerülésével, a dohányzás és az alkohol elhagyásával és a testmozgás fokozásával” – hangsúlyozta Bodor Mária, a Rákbetegek Országos Szövetségének elnöke. "Most csak egyet emelnék ki az emlegetett rizikótényezők közül: azoknak a túlsúlyos nőknek, akiknek a testsúlya 35 százalékkal meghaladja az ideális méreteket, ötven százalékkal nagyobb az esélye arra, hogy a méhnyak-, emlő vagy petefészekrákban betegjenek meg. Az elhízott férfiak pedig a vastagbél-, vagy a prosztatarákra lesznek legalább negyven százalékkal esélyesebbek, mint normál testsúlyú társaik" – fűzte hozzá.
Több országban az elsődleges megelőzésre helyezik a hangsúlyt, hiszen például a környezeti ártalmak csökkentése nemcsak egyéni, hanem állami feladat is. Nagyon jó példa erre az a fajta felvilágosító kampány, amelyet Ausztráliában vezettek be. A hetvenes években rendkívül magas volt a bőrrákosok száma, ezért már az óvodában elkezdték felhívni a gyerekek figyelmét arra, hogy 11 és 16 óra között ne menjenek ki a tengerpartra, viseljenek sapkát és kenjék be magukat fényvédővel. A tudatos felkészítés hatására felére csökkent a melanómás esetek száma. Természetesen mindenhol másra kell figyelni, hiszen ez környezet és országfüggő is. Itthon, például – vélekedik Bodor – az lenne az egyik legfontosabb, hogy csökkenjen a túlsúlyosok és a dohányosok száma. A Nemzeti Rákellenes Program is rámutat: ha továbbra sem használjuk ki a megelőzés kínálta lehetőségeket, akkor egyes becslések szerint az elkövetkezendő években ezer fiú újszülöttből 313-nak, ezer lányból pedig 149-nek van nagy esélye arra, hogy még 75 éves kora előtt rosszindulatú daganat miatt haljon meg.
Még mindig félünk
A másodlagos prevenció eszköze a szűrés, amiben megint csak nem állunk jól. Ennek egyik oka az – így az elnök –, hogy még mindig túlságosan félünk a ráktól, azt gondoljuk, egyenlő a halálos ítélettel, s ha bármilyen elváltozást találnak, vége az életünknek. Pedig egyáltalán nem ritka a daganatos betegségből felgyógyult ember, de ehhez az kell, hogy időben diagnosztizálják a kórt. Átlagosan 17 évvel hosszabbítható meg az élete például annak, akinél korán felismerik és kezelik az emlőrákot. 2002-2008 között az országosan szervezett emlőszűréseken a 45-65 éves korosztályból a behívottak 45-52 százaléka jelent meg: ez az arány más országokban eléri a 75-80 százalékot. Hazai szakemberek azt hangsúlyozzák, hogy az itthoni halálozási statisztikák csak akkor javulnának érdemben, ha nálunk is meg lehetne közelíteni ez utóbbi arányt.
Ha a betegség már kialakult, többféle terápia, illetve ezek kombinációja közül választhat az orvos. Az elmúlt évtizedben a célzott gyógyszeres kezelés – nem tévesztendő össze a kemoterápiával – fejlődött a legjobban. Itt már lehetőség van arra, hogy kifejezetten a daganatsejteket pusztítsák, szemben a kemoterápiás eljárással, amikor az egészséges sejteket is károsítják a sejtmérgek. Az új gyógyszereket – az intelligens jelzővel is illetik – azonban nem lehet minden daganatfajtára alkalmazni. Csak akkor vethetők be, ha a rákos sejtekben vannak csak rájuk jellemző alkotóelemek. A gyakorlatban ezért ezeket a speciális gyógyszereket is sebészi beavatkozással, sugárterápiával, kemoterápiával kombinálva alkalmazzák. Bevett módszer a rákos sejtek működésének vagy növekedésének blokkolása a gyógyszerrel, és az erősebb kemoterápia bevetése. Az intelligens gyógyszerek igen drágák: egy kezelés megközelítően 400 ezer-1 millió forintba kerül. Előfordul, hogy egy beteget hat hónapon át hetente vagy havonta kezelnek, tehát a terápia költsége eléri a 6-8 millió forintot. A beteg is „fizet” a kezelésért, hiszen a célzott gyógyszeres terápia sem mentes a mellékhatásoktól. Ezek azonban kevésbé súlyosak, mint a kemoterápiánál, hiszen itt a sejtpusztító hatás is kisebb. Mindemellett itt is előfordulnak kiütések, pattanások, sebgyógyulási problémák, magas vérnyomás.
„Abban, hogy a betegek melyik terápiához juthatnak hozzá, Európán belül is nagy különbségek vannak: nincs egyetlen ország sem, amely a világon létező valamennyi kezelést finanszírozni tudná valamennyi beteg számára, ezért a gyógykezelésekről tudományos eredményeken alapuló, világos döntések kellenek. A törésvonalak nem mindig Kelet- és Nyugat-Európa között húzódnak: előfordulnak például olyan kezelések is, amelyekhez egy magyar beteg hamarabb hozzájut, mint egy brit”– hangsúlyozta David Kerr, az Európai Klinikai Onkológiai Társaság (ESMO) elnöke a Rákgyógyítás című lapnak adott interjújában.
Reményt keltő, hogy a kezelések hatékonysága és elérhetősége évről évre javul, de legalább ennyire fontos, milyen a betegek életminősége, hiszen a kezelések mellékhatásai – étvágytalanság, hányás, rossz közérzet – is komoly feladat elé állítják az orvosokat és a pácienseket. Vannak ma már olyan tápszerek és táplálék-kiegészítők, amelyek segítik az immunrendszer egyensúlyi állapotának visszaállítását, kezelik a hiányállapotokat. Ugyanakkor válogatni kell a bőséges kínálatból, mert a mindenféle minőségű szer megtalálható a palettán. Magyarországon az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi (OÉTI) daganatos betegek részére készült ajánlását érdemes követni.
A támogató terápiák mellett az is alapvető kérdés, hogyan táplálkozzon a daganatos beteg? Szüksége van-e például drasztikus váltásra? Az egyik leggyakrabban elhangzó kérdés az, hogy ehet-e a daganatos beteg húst. Kisa Judit dietetikus azt mondja, általában azt a tanácsot kapják a rákbetegek, hogy ne egyenek állati eredetű fehérjét, mert azzal a daganatos sejteket fogják táplálni. „Ez nem igaz. Az állati eredetű fehérje nem csupán a ráksejteket táplálja, hiszen nem tud különbséget tenni egészséges és beteg sejt között. A daganatos sejt erőszakos: mindig megszerzi magának, amire éppen szüksége van. Ha éppen fehérje kell neki, és nem kapja meg a táplálékkal, akkor az izmokból kezdi leépíteni. A lényeg a mennyiségen és a minőségen van. Mindig átesünk a ló túlsó oldalára: vagy sokkal több fehérjét eszünk, mint amennyire élettanilag szükségünk van, vagy teljesen elhagyjuk. Itt is az arany középút a legjobb: nem kötelező teljesen elhagyni a húst, de meg kell találni a helyes arányt.”
Egy egészséges felnőtt ember szervezetének átlagosan 30-40 gramm állati eredetű fehérjére van szüksége naponta. 10 dkg sovány húsban 25 gramm, 1 tojásban 5 gramm, 1 dl tejben, joghurtban stb. 3,5 gramm, 10 dkg túróban 20-25 gramm, 10 dkg sajtban – zsírtartalmától függően – 12-30 gramm fehérje van. Általában azért eszünk túl sok állati eredetű fehérjét, mert túl sok a hús az étrendünkben. Ha valaki mindennap csak 20 dkg húsból – ez nagyon kevés – készít magának sültet, már 50 gramm fehérjéhez juttatta a szervezetét. És ez csupán az a kisebb hússzelet volt, amivel valószínűleg jól sem lakott. Alakítsuk úgy az étrendünket, hogy ne szerepeljen benne mindennap hús. Régebben – igen bölcsen – hetente általában egy-két alkalommal ettek csak húst, így nem tolódott el a fehérjefogyasztás. Sok zöldséget, gyümölcsöt, teljes gabonaszemből készült kenyeret és gyorsan megfőzhető kásákat fogyasztottak – hangsúlyozza a táplálkozási szakember, aki Egészségkonyha elnevezésű programján meg is tanítja az elméleti és gyakorlati tudnivalókat.