Az emberi szaglás számára inkább a fordítottja igaz, az állatok szagát tartjuk büdösnek, egy holland vizsgálat szerint azonban árnyaltabb a kép. A wageningeni egyetem kutatása során emberek, emlősállatok és madarak izzadságának jellemzőit hasonlították össze. Majd az derült ki, hogy míg az állatok kipárolgása rendkívül kevés illóanyagot tartalmaz, ugyanez az arány az embereknél viszonylag magas.

Víz, protein, amino- és tejsavak, ammónia az emberi veríték jellemző összetevői, és ezeknek az anyagoknak a nagy része erős szagú. Ezzel szemben például a csimpánzok izzadsága nagyobb részben kevésbé szagos illóolajat tartalmaz – állítják a kutatók, hozzátéve: az emberek és az állatok szaga között általunk érzékelt különbséget utóbbiak higiéniájának hiánya, illetve az okozza, hogy saját testszagunkat jobban toleráljuk.

A jelenséget tetézi, hogy pubertáskortól kezdve a bőrmirigyeket különböző baktériumok lakják be, valamint ezektől az évektől jobban is izzadunk – ez is hozzájárul a gyermekkori "babaillat" eltűnéséhez és a felnőtt testszagok megjelenéséhez. Érdekesség, hogy míg a férfiak jobban izzadnak, a verítékben levő anyagok koncentráltsága nagyjából azonos volt mindkét nem esetén.

A kutatók az emberi izzadság szagának szúnyogokra gyakorolt hatását akarták jobban megismerni, a rovarok által terjesztett betegségek, például a malária és a sárgaláz elleni hatékonyabb védekezés kifejlesztése érdekében. Ez további vizsgálatokat igényel, mert a kutatók szerint nem elég a veríték alkotóelemeinek elkülönítése, hanem ezeknek az anyagoknak a szúnyogokra való hatását egyenként és részleteiben kell vizsgálni.