2011. január. 18. 11:05 MTI Utolsó frissítés: 2011. január. 18. 10:59 Plázs

A depressziós sebész ritkán kér segítséget

Műhibák, kiégés és depresszió áll annak hátterében, hogy a sebészek körében nagyobb az öngyilkosságot fontolgatók aránya az átlagnépességhez viszonyítva, miközben segítségért is ritkábban fordulnak.

A mintegy 8 ezer amerikai sebész bevonásával készült tanulmányban azt találták, hogy az állásuk elvesztésétől való félelem jelentősen hozzájárul, hogy az érintettek nem kérnek mentális problémáik jelentkezésekor kezelést.
   
A megkérdezett összes sebész 6 százaléka számolt be öngyilkos gondolatokról, ám azok körében, akik az utóbbi időben valamely komolyabb orvosi hibát követtek el, ez az arány 16 százalék volt. Azt nem lehet egyértelműen tudni, hogy a felmerült öngyilkos gondolatok hátterében az elkövetett hiba állt-e, mert erre irányuló kérdést nem tettek fel.
   
Azok közül, akik öngyilkosságot fontolgattak, csak minden negyedik sebészorvos keresett professzionális segítséget mentális egészséggel foglalkozó szakembernél. Ezzel szemben az átlagnépesség körében csak 3 százalék azok aránya, akiknél felbukkannak öngyilkos gondolatok, közülük pedig 44 százalék segítséget kér, mentális egészségét támogató kezelést keres.
   
Mint Tait Shanafelt kutatásvezető, a Mayo Klinika munkatársa elmondta, a sebészek arról számoltak be a megkérdezés során, hogy féltik orvosi engedélyüket, tartanak a megbélyegzéstől, és sokan bevallották, hogy öngyógyszerezésbe kezdtek különböző antidepresszánsokkal.
   
A felmérésben az amerikai sebészek szakmai kollégiumának tagjai elektronikus levélben, anonim módon küldték el válaszaikat a szervezőknek. A tanulmány az Archives of Surgery című szakfolyóirat januári számában jelenik meg.

hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 06. 09:30

MVM-terjeszkedés Romániában: a helyiek szerint Orbán most tolja be az országba Putyin trójai falovát

A magyar állami energiacég kivásárolja a német E.On-t Románia második legnagyobb gázcégéből. A helyi félelmek szerint, ha az üzlet lezárul, az MVM orosz gázzal fogja ellátni az ország háztartásainak csaknem felét, és ezzel nagyban erősödik Moszkva befolyása Bukarestben. A tranzakció 2025 első felében zárulhat, de még elkaszálhatják. Ennek az esélyét erősítheti az a sürgősségi rendelet, mellyel a román kormány megakadályozhatja a stratégiai fontosságú vállalatok “ellenséges” átvételét.