A rák legyőzésében lehet nagy segítség a művér
Az Észak-Karolinai Egyetem munkatársai olyan folyadékot hoztak létre, melynek részecskéi magukon viselik a vörösvértestek fő jellemzőit. A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent tanulmány akár kiindulópontja lehet a mesterséges vérhez szükséges technológiának.
Joseph DeSimone és munkatársai a PRINT-nek (részecske replikáció nem nedves templátokban) nevezett eljárást alkalmazták, az előállított igen puha hidrogél részecskék nagymértékben utánozzák a vörösvértestek méretét, alakját, és hajlékonyságát, ami képessé teszi azokat az érpályában való keringésre – igaz életidejük rövidebb, mint a természetes sejteké. Egyenlőre nem tesztelték oxigén- és gyógyszerszállítási készségüket.
Ugyanakkor fontos tényező a hajlékonyság, a vörösvértestek természetes körülmények között az apró ereken való átjutás során időlegesen deformálódnak. A vörösvértestek 120 napos életciklusuk során elvesztik ezt a fajta hajlékonyságot, a lép ennek alapján választja ki az életképtelen sejteket. Emiatt a mesterséges vérnek olyan flexibilitási tulajdonságokkal kell bírnia, hogy a szervezet idejekorán ne szűrje ki a bennük lévő részecskéket.
Az ötlet, amely a szintetikus vérsejtek fejlesztéséhez vezetett, a daganatsejtek terjedése: a rákos sejtek puhábbak, mint a vér sejtjei, emiatt az érpályán keresztül jobban képesek terjedni. Azok a gyógyszerek, amelyeket a mesterséges vér részecskéi hordozhatnak, több ideig maradnak az érpályában, emiatt segítségükkel agresszívebb daganatellenes kezelést lehetne alkalmazni.