Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Még mindig gyakori az amalgám fogtömés
Nincs még egy olyan, a fogászatban használatos anyag, ami akkora vitákat váltott volna ki, mint az amalgám. Ezt az anyagot megjelenése óta számos kutató támadta, ugyanakkor sokak szerint, azóta sem készült még az amalgámhoz hasonló tartós anyag, ami – különösen rágófogak esetében – hosszú távú megoldást jelent a szuvasodás kezelésében.
Az amalgám a higany és ón ötvözete: már az ókori Kínában is használtak, de 19. század elején kezdődtek el azok a fejlesztések, amik végül az 1890-es évek közepére a legmegfelelőbb keverési arány kialakításához vezettek. Manapság a fogászati amalgám összetétele – a Fogorvos Világszövetség (FDI) leírása szerint – 50 százalék folyékony higanyból és 50 százalék fémporból áll. Ez utóbbi legalább 65 százalék ezüstöt, legfeljebb 29 százalék ónt, 6 százalék rezet, 2 százalék cinket és 3 százalék higanyt tartalmaz.
A felsorolt összetevők közül a legnagyobb vitákat a higany alkalmazása váltotta és váltja ki. Egyes elméletek szerint a higany folyamatosan oldódik a tömésekből, így akár évekkel később is jelentkezhetnek a higanymérgezés tünetei. A cikk folytatását elolvashatja a HVG Online egészségportálján.
Milyen fogtömések közül választhatunk?
Tisztázták az amalgám fogtömést
