Szívinfarktus: a hétköznapi gyilkos
A legtöbb ember szívinfarktus vagy agyi katasztrófa, tehát szív- és érbetegség következtében hal meg. A világ egyik legnagyobb szívgyógyász kongresszusa, az Amerikai Szív Szövetség idei tudományos találkozójának ez volt a központi témája.
Valaha kolera- vagy pestisjárványok söpörtek végig a világon, jött a tüdővész, aztán 1918-ban az influenza. Ezek mind egy-egy jól elkülöníthatő kórokozó által terjedtek egyik emberről a másikra. Korunkban más a helyzet: világszerte a legtöbben szív- és érbetegségben halnak meg, amelyet nem egyetlen baktérium vagy vírus, hanem számos kockázati tényező összeadódó hatása okoz.
Az Amerikai Szív Szövetség Chicagóban tartott tudományos ülésén több mint 100 országból 23 ezer kardiológus vett részt. Előadások egész sora foglalkozott azzal, hogy ebben az évben előreláthatólag 18,1 millió ember hagyja itt a világot szívinfarktus, szélütés vagy érszűkület miatt. Ennek az országnyi embernek a 80 százaléka a szegény vagy fejlődő országokól származik. Elsősorban a nem fölismert, illetve nem megfelelően kezelt magas vérnyomással kapcsolatos agyikatasztrófa-esetek jelentik a második leggyakoribb halálokot. Ennek következménye a legtöbb bénulás, mozgáskárosodás. Ez világszerte 5,7 millió embert érint még nagyobb arányban - 85 százalékban - a fejlődő országokban.
Valamennyi földrész 52 országában végezték az INTERHEART tanulmányt, mely egyértelműen bizonyította, hogy a szívizominfarktus-esetek 90 százaléka kilenc kockázati tényező együttes hatásának következménye, melyek többsége megelőzhető vagy jól kezelhető. A magas vérzsírszint, a dohányzás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a hasi elhízás, a stressz, a mozgáshiány, az elégtelen gyümölcs- és zöldségfogyasztás és a túlzott alkoholfogyasztás az a kilenc rizikófaktor, melyek egyénenként különböző arányban, de bizonyítottan szerepet játszanak ennek a betegségcsoportnak a megjelenésében. A kiváltó okok szinte mindegyike kikerülhető, megelőzhető vagy kezelhető - ezzel pedig a kockázat lényegesen csökken.