A szokatlan összefüggésekre egy, a brit University of London frissen publikált tanulmánya mutatott rá. A lakosság táplálkozásában a nehezebb, alapvetően húsételek visszaszorulása számos országban mérhető gazdasági visszaesést jelentene. A kutatók számításai szerint például a nagy húsimportáló országok egyikében, Brazíliában évente legalább 800 millió dolláros kiesést jelentene, ha a legnagyobb célpiacaikon tömegesen térnének át fehérjeszegény táplálkozásra.

A kutatást vezető Richard Smith elmondta: tanulmányukkal természetesen nem az egészséges táplálkozás ellen kívánnak kampányolni, a cél mindössze az volt, hogy táplálkozási szokások vizsgálatának egy, a megszokottól eltérő aspektusára rámutassanak.

Ezzel párhuzamosan más szakértők szerint az ilyen összefüggések csak az íróasztalon léteznek, s több okból sem mennek túl az elméleti síkon: egyik részről igen kicsi annak a valószínűsége, hogy a nyugati társadalmakban belátható időn belül radikálisan, a kutatók által vázolt irányba változnának az étkezési szokások. Ugyanakkor még ha ez meg is történne, a növekvő népesség, illetve az élelmiszerek iránt is egyre fokozódó ázsiai kereslet kiegyensúlyozná a megszokott piacokon bekövetkezett csökkenést. Nem utolsósorban pedig lényeges a kereslet-kínálat alakulásának dinamikája is: a fogyasztói igények változását bizonyos reakcióidővel követné a termelés és az élelmiszeripar is.