Beigazolódni látszanak a GfK Association és a Wall Street Journal Europe Nyaralás című, 16 országban végzett közös...
Beigazolódni látszanak a GfK Association és a Wall Street Journal Europe Nyaralás című, 16 országban végzett közös felmérésének előre jelzett trendjei. A kutatás során leginkább arra keresték a válaszokat, hogy a megkérdezettek terveznek-e 2010-ben nyaralást, ha igen, akkor mennyi időt és pénzt szánnak üdülésre, illetve mivel töltik majd legszívesebben a vakáció szabadidejét. Nem volt meglepő és több ország saját bőrén is tapasztalhatta, hogy az emberek közel 40%-a (Kelet-Európában 61%, Nyugat-Európában 37%) nem tervezett nyaralást és nem utazott az idén sehova.
Saját régiónkban a lengyelek és a csehek is többet utaznak nálunk, ráadásul hazánk megkérdezettjeinek is közel 50%-a otthon töltötte a vakációt. Nálunk kevesebbet már csak a bolgárok utaznak, a leglelkesebbek viszont a svédek, a hollandok és a belgák.
Az utazások hosszában és a nyaralásra szánt összegek nagyságában Hollandiáé a vezető szerep. A lakosok 15-17%-a öthetes szabadságot vesz ki annak érdekében, hogy kipihenje fáradalmait és vakációja során élményeket szerezzen. Ennek függvényében teljesen természetes, hogy sokat költenek. Bár a britek is 3-4 hét szabadságot vesznek ki, a felmérésben résztvevő országok lakói (30%) általában csak két hetet engedhetnek meg maguknak pihenésre.
Rosszabb hír, hogy közel ugyanennyien csak egy hetet nyaraltak az idén. A belföldi nyaralások felélénkülését mutatja, hogy 65% jobban szeret saját országában pihenni (Nyugat-Európában ez közel 50%), közülük is - el nem ítélhető módon - a melegebb déli területek lakói hívei a honi vakációzásnak. De a franciák (60%) és az amerikaiak (80%) sem szívesen utaztak idén külföldre.
Az idei nyár tapasztalata valóban azt mutatta, hogy az érintett nyaralók több mint harmada csak 1000 eurót költött személyenként a 2010-es nyaralására, 20% közeli részük pedig csak legfeljebb 500 eurót adott ki. Mint mindig, idén is a fiatalabbak utaznak szívesen. Ez alól csak a németek kivételek, mert náluk az összes korosztály szeret és akar is vakációzni. Ráadásul a kutatás eredményei azt mutatják, hogy az idősebb német korosztálynak még mindig stabil a pénzügyi helyzete és ha egészségük engedi, mindenképpen költenek a nyaralásra.
A vakáció időtöltési tevékenysége az emberek többségénél nem mutat változatos szokásokat és extrém igényeket. A legtöbben könyvet olvasnak, vagy egyszerűen csak kikapcsolódásra vágynak, ami egy könnyed játékot, barátok és rokonok látogatását is jelentheti.
Az európaiak több mint fele például egyszerűen csak a pihenést részesíti előnyben, míg az amerikaiaknak csak 10%-a szereti a semmittevést. Nyaralásuk alatt viszonylag kevesen, inkább a törökök és a csehek, sportolnak (10-15%), míg más nemzetiségűek körülbelül ugyanilyen létszámban látogatják előszeretettel a bárokat és a diszkókat.
A nyaralási tevékenységek közül mostanában kezdte el bontogatni szárnyait a németek körében egyébként igen népszerű gasztronómiai utazás, háttérbe szorítva ezzel a városnézés vagy a kulturális értékek megismerését, ami leginkább a belgák és a hollandok körében népszerű tevékenység.
A hazai felmérésekből már ismert, hogy mi magyarok elsősorban a tengerpartot részesítjük előnyben és legszívesebben magunkkal visszük az autót is a nyaralásra. Az már azonban kevésbé köztudott, hogy nyaralóink közel fele többnyire olyan országba látogatott, ahol magas a hepatitis fertőzés kockázata (Egyiptom, Bulgária, Tunézia, Románia) vagy az egzotikus betegségek lehetősége, ennek ellenére a többség semmit nem tett a megelőzés vagy egészségének megőrzése érdekében, és az utasbiztosítások terén sem vagyunk eléggé körültekintőek.
Szoboszlai Krisztina