Ma reggel már bizonyosan állítható, hogy az európai légi közlekedésben a korábbi "normális állapot" állt vissza, igaz...
Ma reggel már bizonyosan állítható, hogy az európai légi közlekedésben a korábbi "normális állapot" állt vissza, igaz, napokba vagy hetekbe is beletelhet, mire sikerül a hatnapos légtérzárlat következményeit felszámolni. Mindeközben Japánból, Ausztráliából, Új-Zélandról, Szingapúrból, Kínából is megindultak a nemzetközi járatok, és a légitársaságok java (fokozott biztonsági ellenőrzések mellett) minden menetrend szerinti járatát már használhatják az utasok. A nagyvilág tehát fellélegzett, szépen lassan véget ér a kaotikus állapot, légiközlekedési válságot kiváltó izlandi vulkán tevékenysége folyamatosan gyengül, szombaton mért intenzitásából 80 százalékot vesztett - számolt be az MTI. Ugyanakkor számtalan kérdés maradt nyitva az Eyjafjallajökull tűzhányó válságot okozó tevékenysége kapcsán, amelyek gondolkozásra késztetik az embert szokásait, illetve berendezkedését illetően a világban.
A Wikipedia szerint az elmúlt 1100 évben az Eyjafjallajökull négy alkalommal lépett működésbe: 920-ban, 1612-ben, 1821–23 között (tehát igen hosszú aktivitásra is képes) és 2010-ben. A korábbi három alkalommal ezeket a kitöréseket mindig követte a közeli Katla vulkán kitörése. A Katla egy jóval aktívabb vulkán, lényegesen nagyobb magma kamrával, és ugyancsak vastag jégtakaró alatt helyezkedik el. Izlandi szakértők tartanak attól, hogy az Eyjafjallajökull 2010-es kitörését is követi majd a Katla aktivitása. Ez már alapjában véve elég ahhoz, hogy értsük: át kell gondolni, hogyan élhetjük az életünket egy ilyen globális válságot előidéző helyzetben - akár hosszú éveken keresztül. Siim Kallas közlekedési EU-biztos a téma plenáris európai parlamenti vitájában azt mondta: megvizsgálja majd az Európai Unió az izlandi vulkánkitörést követő légi közlekedési káosz tapasztalatai alapján, hogyan lehet tovább javítani a szervezet reagáló képességét és a tagországok közti együttműködést ilyen esetekben.
A Reuters összefoglalója szerint egyébként máris készültek olyan tanulmányok, amelyek a jelenlegi helyzet alternatív forgatókönyveit elemzik, illetve modellezik. Ezek a krízis lehetséges piaci hatásait próbálják felmérni azokban az esetekben, ha a káosz egy héttel, egy hónappal vagy hat hónappal tovább tartana még. Sajnos az utóbbi sem elképzelhetetlen, mivel vulkán legutóbbi kitörése is több mint egy évig tartott - a kár viszont félelmetes lenne. A beszámoló szerint légitársaságok és a kormányok kétségbeesve próbálnák helyreállítani a repülés rendjét, így a légtérzár fenntartásához először meg kellene győzni őket annak szükségességéről. Az időszakos zavarok is kellemetlen hatással járnának a légitársaságok bevételeire nézve. Bár a logisztikai cégek valószínűleg gyorsan alkalmazkodnának a helyzethez, néhány légi fuvarozó cég egyszerűen megszűnne egyéb alternatíva híján. A nyári csúcsszezon alatt a turizmus komoly károkat szenvedne, ami rányomná bélyegét a GDP-re is. Néhány közgazdász úgy véli, ez elég lehet ahhoz, hogy Európát újra recesszióba taszítsa. A Chatham House elemzője, Vanessa Rossi szerint ha a zárlat a hétvégén tapasztaltakhoz hasonlóan folytatódna a nyáron, az 1-2 százalékos csökkenést eredményezne az európai GDP-ben. Dél-Afrika is rosszul járna, ha a labdarúgó-világbajnokságot érinti a krízis. Az IMF-nek és az EU-nak új módszerekre lenne szüksége a rutinszerűen utalt segélyek megszervezéséhez, vagy meg kellene kockáztatnia a számos európai országnak juttatott pénzügyi támogatás késleltetését.
Ezek csak vázlatos pontok, de jól mutatják, hogy egyetlen vulkán kitörése is mekkora károkat képes okozni az egész világban. Ha csak az elmúlt egy hét eredményeit nézzük, már akkor is láthatjuk, mennyire ki vagyunk szolgáltatva a természetnek (amelyet egyébként nem tisztelünk annyira, mint kellene, de ez már nyilván más kérdés). A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) szerint az izlandi vulkánkitörés a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadásoknál is nagyobb hatással van az ágazatra, amelynek eddigi veszteségeit 1,7 milliárd dollárra becsülik (a világszerte 230 légitársaságot tömörítő IATA úgy becsüli, hogy a tagvállalatokat naponta 400 millió dollár kár érte az izlandi vulkánkitörés miatt elrendelt légtérzár leginkább kaotikus szakaszában, április 17-től 19-ig). Az MTI beszámolója szerint felfordulásban volt olyan időszak, amikor a nemzetközi légi forgalom 29 százaléka leállt, és 1,2 millió utas rekedt a reptereken. Az első becslések alapján már az látható, hogy az európai turizmus számára minden egyes kiesett hét 4-7,5 milliárd euró bevételkiesést okoz, és a járulékos veszteségek felbecsülhetetlenek.
Az utazás és az idegenforgalom adja az európai kontinens GDP-jének öt százalékát, a kiemelt célpontnak tekintett országokban viszont ennél jóval többet - Spanyolországban például 11 százalékát -, így a légtérzár miatt bekövetkezett forgalomcsökkenés komoly hatással lehet az európai gazdaságra. Sőt, egyes elemzők még azt is megkockáztatják, hogy Európa ismét recesszióba kerülhet. Ahhoz, hogy megakadjon Európa gazdasági növekedése, az is "elegendő", ha minden ötödik turista nem utazik el nyaralni - ebből tehát már jól látható, mennyire fontos kérdés a turizmus, és annak biztosítása, hogy az emberek a lehetőségekhez mérten szabadon mozoghassanak a világban.
Nem véletlen, hogy a Magyar Szállodaszövetség is közleményben igyekezett reagálni a globális válságra, és az azonnali összefogást sürgette. A szövetség fontosnak tartja, hogy a turizmusipar szinte minden résztvevője számára tetemes károkat okozó vulkánkitörés következményeit az utazók, vendégek megelégedésére, kölcsönös kárenyhítéssel, összefogással mérsékeljék az iparág szereplői. A Szállodaszövetség MTI-hez is eljuttatott állásfoglalása szerint javasolja tagszállodáiknak az előleg visszafizetését a vendégnek, illetve a szolgáltatás teljes összegét, azoknak, akik ezt már előre kiegyenlítették, és akik a légiközlekedés leállítása miatt nem tudták igénybe venni. A Polgári Törvénykönyv úgy rendelkezik, hogy az előlegként befizetett összeg visszajár a megrendelőnek, amennyiben a szolgáltatást önhibáján kívül nem tudja igénybe venni. A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) szerdán szintén a Polgári Törvénykönyvre hivatkozva azt közölte az MTI-vel, hogy, ha az egyik fél sem felelős a teljesítés lehetetlenné válásáért, a szerződés megszűnik, annak teljesítését az utas nem követelheti. A szerződés megszűnése a jövőre hat ki és nem jár a szerződéskötés előtti helyzet visszaállításával. A feleknek a már teljesített szolgáltatásokat kölcsönösen el kell számolniuk. A MUISZ szerint ez azt jelenti, hogy az utazásszervezőnek a befizetett részvételi díjat vissza kell fizetni az utas részére, de abból levonhatja az utazási szerződés alapján már megrendelt és kifizetett szolgáltatások igazolt költségeit.
Lesz-e újabb vulkánkitörés? Ha igen, akkor meddig tart majd? Mit tehet Európa az újabb gazdasági válságot okozó fenyegetettség ellen? Vajon át kell gondolnunk saját helyzetünket, berendezkedésünket a világban? Ezekre a kérdésekre keresi most a választ minden elemző, szakértő és persze utazó is. Reménykedni tudunk csak benne, hogy időben megtalálják.
-NB-