2010. március. 08. 19:55 MTI Utolsó frissítés: 2010. március. 08. 19:45 Plázs

Miért kellene csökkenteni a sófogyasztást?

Világszerte rengeteg ember életét mentené meg az élelmiszerek sótartalmának csökkentése. Számítások szerint ezt könnyebb elérni az élelmiszeripari ágazattal való tárgyalással, mint a sós termékek megadóztatásával. A számítógépes modellkísérletről az Annals of Internal Medicine számolt be.

A sok konyhasó fogyasztása egészségtelen, mert a túlzott nátriumbevitel emeli a vérnyomást, vizet tart vissza a szervezetben, csökkenti a verőerek rugalmasságát, ezért a szélütés, a koszorúér-betegség és a szívelégtelenség fontos kockázati tényezője. Szervezetünkbe a legtöbb nátrium a készen vásárolt ételekkel kerül: a kenyérrel, vagy a még sósabb a felvágottal és konzervekkel. 

Korábbi vizsgálatokban azt találták, hogy a kisgyerekeket nevelő családokban nem figyelnek erre a szempontra: a fiatal szülők olvassák el a legritkábban a készételeken föltüntetett adatokat a só- és zsírtartalomról, noha az a gyermekek szempontjából is fontos volna.

Crystal Smith-Spangler és munkacsoportja számítógépes modelt készítetett arra, miképpen alakulna a sócsökkentés az élelmiszeripar közreműködésével, megegyezés alapján, illetve akkor, ha ezt sóadó bevezetésével igyekeznének kikényszeríteni. Eredményeik szerint az élelmiszeripar együttműködésével az egészségügyi vezetés az amerikaiak sófogyasztását 9,5 százalékkal csökkenthetné, ami a 40-85 éves emberek körében 513 885 szélütést és 480 385 szívinfarktust előzne meg.

Számításaik szerint a sóadó bevezetése az ország területén élők sófogyasztását csak hat százalékkal mérsékelné. A kutatók szerint a túlzott nátriumhasználatot az iparban már eddig is több helyen adóztatták, ám az áremelkedés nem csökkentette az igényeket. Ráadásul a só olcsó, az élelmiszerek sótartalmát pedig azok bonyolult összetétele miatt nehéz kiszámolni, ami az adóztatás mértékének kiszámítását alaposan megnehezítené.

Gazdaság Sztojcsev Iván 2024. december. 29. 07:00

És akkor januárban Novák Katalin a mozgás évének nyilvánította 2024-et, aztán történt egy s más

Egész véletlenül tökéletesen beletrafált egykori köztársasági elnökünk, amikor elrendelte, hogy 2024 legyen a mozgás éve: mozgott idén a pártrendszer (egész váratlan irányokba), a GDP-növekedési előrejelzés (magasból a nulla közelébe), a forintárfolyam (hajaj), a világpolitika, és maga Novák Katalin is, jó messzire. Megnéztük a gazdaság és a vállalkozás rovatunkból az év legolvasottabb cikkeinek listáját, és most megmutatjuk, mi érdekelte idén önöket a legjobban.