2010. január. 21. 12:01 hvg.hu Utolsó frissítés: 2010. január. 21. 12:00 Plázs

Mi is valójában az agyrázkódás?

A jégkorongozók sérülései és a sielők halálesetei miatt egyre növekvő publicitást kap az agyrázkódás, ennek ellenére nem vesszük elég komolyan a sérüléssel járó veszélyeket – állítják a McMaster Egyetem kutatói.

A tanulmányban, amely a Pediatrics című folyóirat februári számában jelenik meg, Carol DeMatteo klinikai docens leírja, hogy azok a gyerekek, akik agyrázkódás után kevesebb időt töltenek kórházban, hamarabb visszatérnek az iskolába, mint azon társaik, akiknél a fejsérülést nem agyrázkódásként (például enyhe agysérülésként) diagnosztizálták. „Az agyrázkódás kevésbé tűnik riasztó diagnózisnak, mint az enyhe agysérülés, azonban a jóindulatú megnevezés ellenére az előbbi is tulajdonképpen egy enyhe agysérülés, aminek komoly következményei lehetnek” – fogalmazott a kutató.

A McMaster Egyetem kutatócsoportja olyan 434 gyerek kórlapját nézte át, akiket agysérüléssel vettek fel a kórházba. Közülük 341 gyermeknek traumás agysérülése volt, 300-nál komolyabb mértékű, és közülük 32 százaléknál állapították meg az agyrázkódás diagnózisát. A vizsgálat szerint a sérülés komolysága ellenére az agyrázkódásos gyerekek kevesebb napot töltöttek kórházban, s ezt követően majdnem feleannyi idő múlva tértek vissza az iskolába, mint akiknél nem agyrázkódást diagnosztizáltak.

A kutató szerint tanulmányuk felveti, hogy az agyrázkódás diagnózisát a családok hajlamosak félvállról venni, és kevésbé tekintik agysérülésnek az adott balesetet. Ezek a gyermekek idő előtt térnek vissza az napi munkához, fizikai aktivitáshoz, így megnő a másodlagos sérülés kockázata; mindez megnyilvánulhat gyengébb iskolai teljesítményben is. Így szerencsésebb lenne, ha az orvosok az enyhe agysérülés diagnózisát használnák az agysérülés helyett.

hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.