Kirándulás, séta közben sokan szívesen vesznek szájukba fűszálat rágcsálni, tépnek virágot szagolgatni, vagy csak...
Kirándulás, séta közben sokan szívesen vesznek szájukba fűszálat rágcsálni, tépnek virágot szagolgatni, vagy csak nézegetni. Nem is jut eszükbe, hogy milyen káros lehet ez a rossz szokás, főleg ha valaki nem ismeri pontosan a természet titkait, vagyis a növények pontos élettani hatását. Sok olyan növény van a környezetünkben, amik nagyon szépek, ám érintésük veszélyes, akár halálos is lehet. Nevük sokszor játékos, kedves és nem is gondolnánk róluk, hogy levelük, viráguk halálos mérget rejt.
Manszanilyafa (Hippomane Mancinella)
A manzanella jelentése spanyolul kis alma, ami a fa termésére utal. A fa levele és terebélyes, elágazó koronája is az almafákra emlékeztet. Közép-Amerikában honos és sok helyen tábla is figyelmeztet arra, hogy ezt a fát ne érintsük meg, hiszen már a kérge is mérgező. Füzéres virágzatából gömbölyű, sárga-, később vörös-húsú nagy csonthéjas gyümölcs lesz, amelynek leve nagyon mérgező. Amerika őslakói a fa leveléből készült mérget használták nyilaik bevonására. Ellenszerként sós vizet lehet alkalmazni, de nem túl sok eredménnyel. Füstje is káros, ha ágaiból tüzet rakunk és a tűz mellett állunk, füstje vakságot okoz. Még arra is ügyelni kell, hogy eső elől ne ilyen fa alá húzódjunk, mert a fa esőben fehér tejszerű anyagot bocsát ki magából, ez irritálja a bőrt. A fát ítélet végrehajtáshoz is használták, mer a törzséhez kötözött rabok lassú halállal halnak.
Békabogyó (Actaea pachypoda)
Az angol neve barátságosabb, csalogatóbb, mivel Babaszemnek nevezik, bogyótermése miatt. A mi éghajlatunkon és megél ez a lágyszárú növény, melynek virága kecses, fehér színű. Termése mérgező, szívizom bénító hatása van. Kis mennyiségben, például szájba véve, szopogatva, nagyon erős fájdalmat okoz.
Szarkaláb (Delphinium)
Közkedvelt kerti növény, amit elsősorban csodás színe miatt szeretnek. Vigyázni kell vele azonban, hiszen már az érintése is irritáló hatású. Szánkba kerülve légzési nehézségeket okoz, de gyakoriak az olyan tünetek is, mint az ingerlékenység, mozgás koordinációs zavarok, izom remegés, merevség, gyengeség.
Fagyal (Ligustrum)
Nálunk is gyakori és kedvelt növény, sokan sövényként is alkalmazzák. Azonban nem árt tudni, hogy levele, kérge, termése is mérgező. A mérgezés tünetei: hasi fájdalmak, hányinger, hányás, hasmenés, fejfájás, hideg, nyirkos bőr.
Sárga jázmin (Gelsemium sempervirens)
A növényt a gyógyászatban is használják idegzsába kezelésére, de helytelen fogyasztása halálos is lehet. Ezt még a méheknek is tudniuk kell, mert ha hibáznak, és elcsábulnak a virág láttán, az számukra is halált jelent.
Gyűszűvirág (Digitalis purpurea)
Hazánkban csak kerti növényként ismert, de a hegyvidékeken vadon is előfordul. Gyógynövényként az orvoslásban is használják, de nagyon kicsi a különbség a hatásos és a mérgező adag között. Szívelégtelenség kezelésére hatásos. A mérgezés tünetei előbb lassú, majd szapora szívverés, émelygés, hányinger, hányás, látási zavarok.
Aranyeső (Laburnum Anagyroides)
Ki ne ismerné és szeretné ezt az 5-7 méter magasra is megnövő bokor vagy kis fa formájú, keskeny, szabálytalan koronával rendelkező növényt. Virágai lecsüngő, sárga fürtökben lógnak.Termése kis zöld bogyó, amit a gyerekek könnyen összetéveszthetnek a zöldborsóval. Ezért kell nagyon vigyázni, mert az aranyeső termése halálos méreg, már 20 szem is végzetes lehet.
Leander (Nerium oleander)
Mediterrán tengerpartokon találkozhatunk különböző színekben pompázó példányaival. Sokan már itthon is nevelik, kertek, erkélyek kedvelt növénye. Minden része mérgező. Levelét, virágát szájba venni nem ajánlott. Állatra, emberre egyaránt veszélyes. A régi Rómában patkányok, egerek irtására használták. Már a növényből párolgó olajok is rosszullétet okozhatnak. Méreganyagai a szívizomra hatnak, ezért kis mennyiségben, megfelelően adagolva szívbetegségek gyógyítására is alkalmas, nagy mennyiségben azonban halálos méreg.
-GyL-