A párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) az egészségügyi tendenciákat vizsgálta 30 fejlett tagországában. A szervezet szerint 2007-ben 78,1 év volt a várható élettartam az Egyesült Államokban, holott éves átlagban 7290 dollárt költött személyenként az egészségügyi ellátásra. Eközben a várható élettartamban szorosan mögötte járó Csehország, Lengyelország és Mexikó fejenként ennek töredékét fordította az  egészségügyre.
   
"Az adatok alapján úgy tűnik, hogy a várható élettartam tekintetében az USA nem tudja kamatoztatni azt, amit az egészségügyre költ" - fogalmazott a jelentés egyik szerzője, Gaetan Lafortune.  Miközben arra figyelmeztetett, hogy az amerikaiaknak alaposabban meg kellene vizsgálniuk az olyan kiadásokat, amelyek csak csekély vagy egyáltalán semmiféle mértékben nem javítanak az emberek egészségi állapotán, Lafortune arra is rámutatott, hogy "a várható élettartamot csak részben befolyásolja egy ország egészségügyi rendszerének működése". 
   
Az ezen kívülálló faktorok - mint hogy egy országban nagyobb arányban halnak meg az elhízottság, illetve erőszakos cselekmények miatt az emberek,  vagy a krónikus betegek félrekezelése, amely miatt kórházban kötnek ki - nagyobb szerepet játszanak a várható élettartamban, mint az egészségügyi kiadások - állította a kutató. A tanulmány ugyanakkor megállapította, hogy a japánok és a spanyolok átlagosan tovább élnek, mint az gazdasági helyzetükből, illetve az egészségügyi kiadásaikból következne.  
   
Az Egyesült Államoknak a csecsemőhalandóság szempontjából is rosszul áll a szénája más gazdag országokhoz képest. Az Amerikában 2007-ben számolt ezer élveszületésre eső 6,7 halálozás jóval a 3,9-es OECD átlag alatt maradt. Csupán Mexikóban és Törökországban volt magasabb a csecsemőhalandóság - szerepelt a tanulmányban. Az összehasonlítás alapján Luxemburgban volt a legjobb a helyzet, ahol ezer élveszületésre 1,8 halálozás jutott két éve.
   
A tanulmány szerzői azonban megjegyezték, hogy a csecsemőhalandóságot is számos szempont befolyásolja az egészségügy állapotán kívül, így például a jövedelmek egyenlőtlensége vagy az emberek életstílusa.