Alkoholfogyasztás: tudjuk, hol a határ?
Egy friss hazai felmérés szerint a fiatal felnőttek leginkább a baráti unszolásnak engedve emelgetik a poharakat. Egy másik kutatás szerint a hatvan év fölöttieknél sokkal súlyosabban jelentkezik az iszákosság.
Az alkoholfogyasztás alapvetően a társas élet, a szórakozás, a szabadidő eltöltésének szerves részeként van jelen, a fiatal felnőttek közel harmada társaságban barátai győzködésére fogyaszt alkoholt, s e tekintetben a férfiak befolyásolhatóbbak, mint a nők – derült ki egy közelmúltban lezárult kutatássorozatból, amely a fiatal felnőttek alkoholfogyasztási szokásait, ezen belül a közösség befolyásoló erejét vizsgálta. (A nyári fesztiválokra időzített felmérésben a szakemberek online és fesztiválhelyszíni kutatást folytattak.)
Többek között kiderült, hogy a megkérdezett magyar fiatalok számára az alkoholfogyasztás egy előre kódolt cselekvést és mintakövetést jelent, mivel a fiatalok társadalmi és családon belüli szocializációjában az alkoholfogyasztás egy elfogadott társadalmi jelenségként rögzül. Az iszogatás leggyakoribb indokai között a lazább, kellemes hangulat megteremtése, a gondűzés, és a társasághoz való alkalmazkodás szerepelt. Az alkoholfogyasztás a válaszadók 28 százalékának számára egy társas viselkedési kényszer eredménye, ugyanakkor a befolyásolhatóság pozitív hozadékaként jelentkezett, hogy a nyilatkozók többsége (63 százalék) külső figyelmeztetésre abbahagyja az alkoholizálást.
További pozitív jelenségként értékelhető, hogy a válaszadók kétharmada (67 százalék) mértéktartónak vallja magát: saját bevallásuk szerint éppen csak annyit fogyasztanak, hogy kissé ellazuljanak, jól érezzék magukat. Ennél többet jelent az italozás a fennmaradó egyharmad (33 százalék) számára, enyhébb vagy akár erősebb fokú ittasságot, részegséget okozva. A kutatás eredményei rámutattak arra is, hogy az adott szituáció nagymértékben befolyásolja az elfogyasztott alkohol mennyiségét.
Egy szokványosnak nevezhető alkalommal a válaszadóknak hozzávetőlegesen a fele (46 százalék) egy-két korsó sört fogyaszt, ezzel szemben a válaszadók 30 százaléka csak három vagy négy korsónál áll meg, míg a fennmaradó 24 százalék hat-hét korsó sört, vagy ennél akár valamivel többet is elfogyaszt. Az alkoholfajta kiválasztásában két tényező játszik kulcsfontosságú szerepet: egyrészt a már bejáratott, ismert italok élveznek előnyt, másrészt igen fontos a jó minőség, ugyanakkor a többség számára (80 százalék) nem különösebben fontos, hogy éppen milyen alkoholfajták szerepelnek a reklámokban.
Iszogatásból iszákosság lesz?
Az iszákosságot hajlamosak vagyunk a fiatalabb korosztállyal, különösen a tinédzserekkel és fiatal felnőttekkel összefüggésben emlegetni, holott egy szintén friss, külföldi felmérés eredményei azt mutatják, az idősek esetében az iszákosság és az alkoholfogyasztás mennyisége is jóval nagyobb, mint fiatalkorban. A kutatók szerint a legvalószínűbb oka ennek a jelenségnek az lehet, hogy esetükben már nagyobb mennyiségű italra van szükség, hogy a megszokott hatást elérjék.
A 60 évnél idősebb alkoholfüggők több mint 40 egységnyi alkoholos italt fogyasztanak hetente, míg az ugyanebbe a kategóriába tartozó fiatalabb alkoholisták esetében ez a mennyiség 25-35 egység. Az idősebbek emelett jóval hajlamosabbak az iszákosságra is, ami annyit tesz, hogy egyetlen alkalommal is nagymennyiségű alkoholos italt fogyasztanak el.
A tanulmány társszerzője, Linda Ginzer szerint az öregedéssel járó fiziológiai változások és a nagymértékű alkoholfogyasztás együttes hatása különösen veszélyes kombinációt alkotnak az idősebbeknél. A 60 év fölöttieknél az alkalmak száma a havi 19-et is elérte, míg a fiatalabb generációk esetében az átlag havi 13-15 között mozgott. Az amerikai kutatók az eredményei 43 ezer személy 2000 és 2001 között rögzített adatainak elemzése nyomán születtek.