Denise Kelly, az Aberdeeni Egyetem immunológusa kollégáival sertéseken végzett kísérletet. 54 újszülött malacot osztottak három csoportra. Az elsőt a szabadban tartották, a másodikat istállóban, míg a harmadikat elszigetelten, és naponta adtak nekik antibiotikumot. 5, 28 illetve 56 nap után mindhárom csoportból öltek le állatokat, amelyek bélszövetét és székletét elemezték.
   
A csoportok jelentősen eltértek egymástól, ami a bélben jelenlévő Firmicutes baktériumok szintjét illeti - írták a kutatók a BMC Biology című folyóiratban. E mikrobákhoz tartoznak az immunrendszer fontos segítői, a tejsavbaktériumok, amelyek megakadályozzák az olyan kórokozók elterjedését, mint a kólibaktériumok vagy a szalmonellák.
   
A szabadban tartott csoport esetében a Firmicutes baktériumtörzsből került ki a bélflóra 90 százaléka, és ezek legtöbbje tejsavbaktérium volt. Az istállós csoportnál már csak 70 százalék volt ez az érték, az antiszeptikus körülmények között tartottaknál pedig mindössze 50 százalék, mindkét csoportnál kevesebb volt a tejsavbaktérium aránya is.
   
Ezen kívül a csoportok génkifejeződése is eltért - írja a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása. Az elszigetelten tartott malacoknál fokozottabban fejeződtek ki olyan gének, amelyek gyulladásos immunválaszokkal hozhatók összefüggésbe. A szabadban tartott állatoknál ezzel szemben azok a gének jutottak erősebben kifejezésre, amelyeknek az immunrendszer úgynevezett T-sejtjeivel kapcsolhatók össze.