A tanulmány szerint az elkötelezett húsevőknek nem kellene teljesen feladniuk megszokott étrendjüket, elég lenne, ha áttérnek az úgynevezett flexitáriánus menüre, amelynek lényege, hogy bár leginkább növényi eredetű ételeket fogyasztanak, néha húst is esznek. 

Az utóbbi fogyasztása azért okoz komoly problémákat, mert egyrészt a tehenek emésztésük során hatalmas mennyiségben termelik az üvegházhatásért felelős metángázt, másrészt, mert az állattartás és a hústermékek előállítása sokkal több energiát és vizet vesz igénybe, mint a zöldségek termesztése - írta a The Daily Telegraph honlapja. 
   
A Friends on Earth környezetvédő és a Compassion in World Farming állatjóléti szervezet különböző étrendeket, gazdálkodási- és földkezelési módszereket tanulmányozva igyekezett kideríteni, hogy mely eljárások járnak együtt (közvetve vagy közvetlenül) a legtöbb szén-dioxid-kibocsátással. Felmérésük szerint elegendő élelmiszert lehetne termelni a világ egyre növekvő népessége számára anélkül, hogy fokozódna az üvegházhatás. Ehhez csupán sokkal fenntarthatóbb gazdálkodási módszereket kellene alkalmazni.
   
Mindemellett az embereknek is változtatniuk kellene fogyasztási szokásaikon. Jelenleg ugyanis egy európai egy hét alatt átlagban megeszik egy nagy adag marhasültet, két adag csirkemellet és ugyanannyi sertésszeletet, mindennap fogyaszt tejet és sajtot is. 
   
A két szervezet szerint két napi húskihagyással és az adagok csökkentésével hatalmas változásokat lehetne elérni a bolygó megmentése érdekében. Az átlagos heti európai étrendbe pedig továbbra is beletartozhatna egy kis adag marhasült, egy adag hal és csirke, két sertéskolbász és ugyanannyi tojás, minden nap valamilyen tejtermék vagy sajt, igaz, szerényebb mennyiségben.