Az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI) - a nemzetközi szervezetek stratégiája nyomán - négy csoportot különít el aszerint, hogy a dolgozók foglalkozásukat tekintve mennyire vannak kitéve a H1N1-vírusfertőzés veszélyének. A besorolás szerint alacsony kockázattal számolhatnak azok, akik irodában dolgoznak és csak eseti jelleggel lépnek kapcsolatba a lakossággal. Közepes a kockázat azoknál, akik nap mint nap ügyfelekkel érintkeznek (például a forgalmas kereskedelmi központokban, iskolákban dolgozók vagy az ügyfélszolgálatosok). Nagy kockázattal számolhatnak az egészségügyi ellátásban tevékenykedők, akik járó- vagy fekvőbetegekkel foglalkoznak (orvosok, nővérek vagy éppen betegszállítók). Nagyon nagy kockázattal kell számolniuk az új influenzás betegekkel közvetlenül érintkező orvosoknak, ápolóknak, laboratóriumi dolgozóknak. Nem véletlen, hogy az egészségügyi dolgozók is első körben igényelhetik az ingyenes védőoltást - a krónikus betegek, a terhes nők és két éven aluli gyermeket nevelők mellett. Hogyan lehet elkerülni, hogy a munkavállalók végigfertőzzék egymást? Van-e a magyarországi cégeknek vészforgatókönyvük járvány esetére?

A DGS Global Research HR-tanácsadó cég májusi felmérésében többek között arra kereste a választ, hogy a munkáltatók felkészültek-e egy influenzajárvány esetén kialakuló krízishelyzetre, van-e konkrét tervük, hogyan csökkentsék minimálisra a fertőzésveszélyt a munkahelyen, biztosítva egyúttal a vállalat zavartalan működését, a munka folytonosságát arra az esetre, ha az alkalmazottak egy része hirtelen kiesne. A felmérés eredményei azt tükrözik, hogy a megkérdezett munkaadók mindössze 21 százalékának van krízisprogramja hasonló helyzetre.

© AP

„A munkáltatók egy része - különösen a külföldi érdekeltségű cégvezetők - évek óta hangsúlyt fektet a munkahelyi egészségvédelemre. Ebben az is benne van, hogy tudják, hogyan kell felkészülni egy esetleges influenzajárványra” - mondta a hvg.hu-nak Bujdosó László, a Nemzeti Pandémiás Bizottság elnöke, hangsúlyozva, hogy a cégek saját, jól felfogott érdeke az alkalmazottak egészségének megóvása. Az már más kérdés, hogy a hazai gyakorlat összességében nem ezt tükrözi, a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR), melynek része a munkahelyi egészségvédelem és biztonság megteremtése is, még gyerekcipőben jár.

„Az 1968-69-es hongkongi világjárványból kiindulva - abban a szezonban 2 300 000 ember fordult orvoshoz itthon influenzás tünetekkel - egy könnyű lefolyású influenza ma azt jelentené, hogy körülbelül 20-30 ezer ember kerülne kórházba szövődményekkel, egy ezrelékes halálozási aránnyal számolva 2-3 ezren halnának meg” - kalkulál Bujdosó. Ilyenformán több százezer (vagy akár egymillió) táppénzes állományba kényszerülővel számolhatnánk, ami azt jelentené, hogy egyes munkahelyekről a dolgozók 20-40 százaléka is kieshetne.

„A leghatékonyabb eszköz az influenza ellen a védőoltás” - hangsúlyozza a szakember, hozzátéve, hogy a felelősen gondolkodók számára ez nem lehet kérdés. A védőoltás szükségességével kapcsolatban azonban egymásnak ellentmondó vélemények ütköznek - fölmerült a kérdés, hogy be lehet-e oltani a terhes kismamákat, mi lesz a három évnél fiatalabb gyermekekkel, akiknek az új vakcina egyelőre nem adható be -, ám Bujdosó szerint minden más megoldás csak kiegészítés lehet. Ezt az álláspontot képviseli az Országgyűlés egészségügyi bizottsága is. Czeizel Endre genetikus egy, az Élet és Irodalomban megjelenő cikkében cáfolta a H1N1 oltás ellen szóló állításokat. Azt azonban Bujdosó is hozzáteszi, hogy senkit nem lehet kényszeríteni arra, hogy kérje a védőoltást, noha tény, hogy egy esetleges egészségügyi krízishelyzeten kívül gazdasági krízishelyzetet is okozhat a munkavállalók tömeges kiesése.

Az Egészségügyi Minisztérium által kidolgozott Nemzeti Influenza Pandémiás Terv (NIPT) többek között arra hívja fel a munkaadók figyelmet, hogy mi a teendője pandémia - világjárvány - esetén, hogyan lehet felkészülni rá, hogyan oldható meg a munkaerő-kiesés (például a szabadságolások felfüggesztésével, munkaerő-átcsoportosítással vagy új alkalmazottak felvételével), mikor érdemes válságstábot felállítani. A személyes higiéniai feltételek betartása szintén szerepel NIPT-ben: eszerint szükséges a gyakori szappanos kézmosás, a szociális távolságtartás (két ember között legalább egy méter legyen a távolság), a személyes védelem, mint egyes munkakörök esetén a maszk alkalmazása. Ám mindez - önmagában - nem garancia arra, hogy a vírust valaki nem kapja el.

Statisztika

Az Országos Epidemiológiai Központ honlapján közölt adatok szerint október 9-18. között az azt megelőző hetekhez képest nem emelkedett jelentősen az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók száma. A jelzett időszakban 15 új betegnél mutatták ki a H1N1 vírust, az új influenzások fele a 15-34 éves korosztályba tartozik.

„A munkahelyemen összesen negyvenen dolgozunk, öt irodában. A női mosdóban egyik nap megjelent egy kézmosószerrel teli flakon, rajta a felirat: H1N1 ellen. A vezetőség azt hiszi, ezzel ki van pipálva a védekezés” - meséli a nap mint nap ügyfelekkel foglalkozó Dóra. „A kézmosás kiegészíti a védőoltást, hatékonysága az 1-2 százalékot is elérheti, de mivel cseppfertőzéssel terjedő betegségről van szó, nem lehet kézmosással megelőzni” -reagál interjúalanyunk esetére - és a munkaadó tájékozatlanságára - Bujdosó.  

Fontos lehet egy-egy új influenzáról szóló plakát elhelyzése. Jó megoldás lehet, ha minden hozzáférhető helyen rendelkezésre áll papírtörlő vagy papírzsebkendő. Az alapos takarítás is segíthet, a kilincsek, a klaviatúra, vagyis a sokak által érintett és használt tárgyak mindennapos tisztítása szintén csökkenti a fertőzésveszélyt. „Azt sem árt tudatosítani az emberekben, hogyan kell tüsszenteni. Ne a tenyerünkbe, hanem a könyökhajlatunkba tüsszentsünk, így kisebb az esélye annak, hogy másokat is megfertőzünk” - javasolja Bujdosó.