Nógrádi Zoltán (Fidesz) polgármester az eseményt követően az MTI-nek elmondta, hogy a homokháti turisztikai termékek sorozatában az egyik legfontosabb elem infrastrukturális hátterét próbálják megteremteni. Hiszen a fő turisztikai termék a gyógyturizmus, ezt egészíti ki a tanyai- és ökoturizmus aktív turisztikai termékekkel és gasztronómiával, most pedig a borturizmus.
   
A borházat egy egykori klebelsbergi iskolában alakítják ki a jövő év elejére, így már 2010 nyarán a turisták itt kóstolhatják a csongrádi borvidék homokháti kínálatát. A bemutató egyszerre ötven fő befogadására lesz alkalmas.
   
A területen egyébként a rizling, a kadarka és a chardonnay fajták azok, amelyek jelen vannak, és a belőlük különböző eljárási módon készített borok - ezek elsősorban könnyű, asztali borok - népszerűnek tekinthetők. A polgármester szavai szerint nagyon kellemes italok, amelyek savtartalmuknál fogva hosszabb és könnyebb italozásra adnak lehetőséget, mint a kemény, minőségi borok, amelyek savgerince jóval erősebb, és ezért hamarabb hatnak.
   
A Homokhátság borászata és szőlészete a rendszerváltás után nagyon visszaesett, a területek és ültetvények jelentős része tönkrement. Most ismét fellendülésnek indult, és ebben sokat várnak az épülő borászati bemutatóhelytől is. A szőlészetek újra gyarapodni kezdtek, a korábban eltűnt infrastruktúra pótlása megkezdődött, ami vonatkozik az ültetvények mellett a pincékre, borfeldolgozókra és a kóstoltató helyekre is - fejtette ki Nógrádi Zoltán.
   
A szakirodalom szerint Mórahalom az alföldi szőlőtermő tájhoz, azon belül a csongrádi borvidékhez tartozik. A korábbi honos hagyományos fajták - kövidinka, kadarka - mellett az utóbbi huszonöt évben új, minőségi borokat adó fajták jelentek meg a telepítések nyomán, köztük a fehér szőlőfajtáknál a rajnai rizling, chasselas, zalagyöngye, chardonnay, ottonel, muskotály és kunleány, a vörösöknél pedig a kékfrankos, oportó, zweigelt, cabernet franc.
   
Az Alföldön található borvidékek története nagyon hasonló. Az első hiteles írásos anyag 1075-ből származik. A XV. századra a szőlőtermesztés önálló termelési ággá fejlődött, a török hódoltság alatt a legkelendőbb árucikk a gabona mellett a bor volt. A XVI-XVII. századi népvándorlások a balkáni eredetű vörösborkultúrát is eljutatták hazánkba. A XVIII. században Mária Terézia rendeletben szorgalmazta a szőlőtelepítést az Alföldre, hogy a futóhomokot megkössék.
   
A térségben a bőséges napsugárzás hatására kitűnő minőségű, könnyű, üde ízharmóniájú minőségi borok készülnek.

MTI