2009. szeptember. 21. 14:07 MTI Utolsó frissítés: 2009. szeptember. 21. 14:07 Plázs

Riasztó adatok: hány embert érint a demencia?

2010-ben több mint 35 millió embert érint világszerte az Alzheimer-kór vagy a demencia más formája, közülük kevesen kapnak kezelést - állapítja meg egy hétfőn nyilvánosságra hozott jelentés.

A helyzet különösen gyorsan romlik az alacsony- és közepes jövedelmű országokban, ahol kevés a diagnózishoz és a szellemi leépülésben szenvedő páciensek terápiájához rendelkezésre álló eszköz - közölte a Nemzetközi Alzheimer Társaság, amely az Alzheimer-szervezetek ernyőszervezete.
   
"Ez a jelentés és valamennyi korábbi tanulmány is azt jelzi, hogy a demenciával élő emberek száma várhatóan riasztó mértékben növekszik" - olvasható a jelentésben. Jövőre világszerte 35,6 millió ember él majd demenciával a becslés szerint. Ez a szám vélhetően húsz évente duplázódik meg, 2030-ban 65,7 millió, 2050-ben 115,4 millió elbutulással küzdő páciens lesz.
   
Az Alzheimer-kórra, a szellemi leépülés leggyakoribb okára, valamint az agyi erek lerakódása miatti vaszkuláris demenciára alig van kezelési lehetőség. Gyógyszerekkel időlegesen enyhíthetik a tünetek egy részét, ám a páciensek végül elvesztik emlékezetüket, tájékozódási képességüket és a világ megértésének képességét, végül magukról sem tudnak gondoskodni. Valódi gyógymódja nincs.
   
A jelentés a svéd Karolinska Intézet 2005-ös tanulmányát idézi, mely évi 315 milliárd dollárra (közel 60 ezer milliárd forintra) becsülte a demencia költségeit a világgazdaságra, ebből 227 milliárd dollár érinti a gazdag, 88 milliárd pedig a szegény vagy közepes bevételű országokat.
   
A jelentés javasolja, hogy a nemzeti kormányok nyilvánítsák a demenciát egészségügyi prioritásnak és dolgozzanak ki nemzeti stratégiát az ellátásra, mely képes alkalmazkodni a jelenség gyorsan romló természetéhez. 

hvg360 Serdült Viktória 2024. november. 28. 10:09

Felesleges kényeskedni a függetlenség miatt – a bírókat képviselő OBT elnöke a kormány alkujáról

Két lehetőség volt: vagy nincs pénz, vagy pedig van, de akkor alá kell írni a papírt – így magyarázta a HVG információi szerint egy belső értekezleten Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke, miért ment bele a kormány diktálta megállapodásba. Beszédének több forrásból hozzánk eljutott átirata szerint azt mondta, felesleges kényeskedni a bírói függetlenség miatt.