A fehérje molekulában húsz különböző aminosav található. Ezek közül az egyik a glutaminsav, amely egyébként nem tartozik az esszenciális aminosavak közé, vagyis az emberi szervezet is képes előállítani.
   
A glutaminsav a leggyakrabban használt ételízesítők egyike. A mai élelmiszeripar igen sokféle termékben alkalmazza, különösen a nátriummal alkotó sóját, a nátrium glutamátot. Azok, akik az ételek összetételének feltüntetésekor minden "E" jelzésű anyagot méregnek, mesterséges kémiai terméknek hisznek, általában nem tudják, hogy ez az aminosav származék az E620, vagyis az Európai Unió hatóságai által gondosan megvizsgált és ennek alapján engedélyezett ízanyag a különböző ennivalókban.
   
Azok táplálékában, akik elsősorban növényevők, a fehérje 23 százaléka glutaminsavat tartalmaz, de még a húsevők ételében is 18 százalék a glutaminsavas fehérje. 
   
Jeremiah Stamler vezette azt a vizsgálatot, amelyben 4680 felnőtt étkezését és vérnyomásának alakulását figyelték meg. A nemzetközi munkacsoport Kína, Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok területén szervezte meg azoknak az önkénteseknek az összegyűjtését, akik részt vettek a tanulmányban. Azt már több korábbi vizsgálat is jelezte, hogy a növényi fehérjében gazdag étrenden élők vérnyomása általában alacsonyabb, mint azoké, akiknek a kosztja ettől jelentősen eltér, de az egyes aminosavak ilyen irányú szerepét eddig nem tisztázták.
   
Az INTERMAP tanulmány eredményei azt mutatták, hogy azoknak a vizsgált személyeknek a vérnyomása, akiknek ételében a glutaminsav öt százalékkal nagyobb arányban fordul elő, értékelhetően alacsonyabb szinten van. A vérnyomáscsökkenés mind a vérnyomás szisztolés értékére, mind a diasztolés értékre egyaránt vonatkozott.
   
Stamler professzor hangsúlyozta, hogy az a néhány higanymilliméteres vérnyomáscsökkenés, amely a sok glutaminsavat tartalmazó ételek javára írható, az egyén szempontjából szerény javulás, de egy adott országban a népesség egészsége szempontjából igen jelentős változás lehet.