Az orvostudományi kutatás egyik nehézsége az, hogy általánosítható következtetéseket levonni csak igen sok vizsgálati személy, azonos feltételek melletti megfigyeléséből lehet, ez viszont csak nagy, nemzetközi tanulmányok szervezésével végezhető el, és a megfelelő adatok összegyűjtése még így sem mindig lehetséges. 
   
Az utóbbi évtizedekben ezért váltak mind gyakoribbá az úgynevezett metaanalízisek, amelyek során az egész világ szakirodalmából kiemelik a lehető legtöbb olyan vizsgálatot, amely hasonló módszerrel és hasonló feltételek közepette készült; az adatok így összevonhatók és együtt elemezhetők. 
   
Az Amerikai Magasvérnyomás-társaság most rendezett kongresszusa a világ egyik legrangosabb, ezzel a betegséggel foglalkozó rendezvénye, amelyen két összefoglaló is elhangzott a magas vérnyomás különböző gyógyszerekkel történő kezeléséről. A tanulmányokat William Elliott, a vizsgálat vezetője összegezte. 
   
Az egyikben 60 nemzetközi megfigyelés adatait értékelték. A vizsgálatokban összesen csaknem 270 ezer, magas vérnyomásban szenvedő személy vett részt, akik a legkülönbözőbb gyógyszeres kezelésekben részesültek. A különféle gyógyszerek hatékonyságában csak minimális eltérések voltak, és azokhoz képest, akik nem szedtek vérnyomáscsökkentőt, valamennyi készítmény jelentősen csökkentette az agyi katasztrófa bekövetkezésének kockázatát.
   
A másik tanulmány 57 vizsgálat adatainak összesítéséből keletkezett. Ezekben a megfigyelésekben 276.000 beteg vett részt. A kutatók itt az infarktus és az ezzel kapcsolatos szíveltérések előfordulását nézték, amelyek megjelenésében a magas vérnyomás fontos szerepet játszik.
   
A vérnyomáscsökkentő kezelés a szívroham gyakoriságát is jelentősen csökkentette, és a szívbetegségek okozta halálozás ugyancsak mérhetően javult. Egyik legújabb vérnyomáscsökkentő készítmény kedvező hatását statisztikai módszerekkel még nem sikerült meggyőzően igazolni, de ezt a kutatók azzal magyarázták, hogy ezzel a gyógyszercsoporttal még nem gyűlt össze elégséges tapasztalat.