Alattomos cukorbetegség: mikor gyanakodjunk?
Magyarországon megközelítőleg félmillió cukorbeteg él, de duplájára tehető a még nem diagnosztizált betegek száma. A diabétesz becslések szerint néhány évtizeden belül a világ lakosságának tíz százalékát is érintheti. Alattomos betegség, mely, ha nem kezelik, súlyos, visszafordíthatatlan szövődményekkel jár.
Míg az 1-es típusú diabétesz autoimmun betegség hátterében főként genetikai tényezők állnak, addig a 2-es típusú, felnőttkori cukorbetegség egészséges életmóddal többnyire megelőzhető lenne. "Kialakulásáért az estek nyolcvan-kilencven százalékában az elhízás felelős, de a nem megfelelően kezelt magas vérnyomás, a stressz, a túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, mozgásszegény életmód is komoly kockázati tényezőt jelent" – magyarázza Izsa Mariann diabetológus szakasszisztens.
A cukorbetegség a hatásos inzulin hiányából fakadó anyagcserezavar, amely a szigetsejtek pusztulása miatt alakul ki. A betegség következtében az inzulintermelés csökken, vagy teljesen megszűnik. A hasnyálmirigy belső elválasztású hormonjainak, az inzulinnak és glukagonnak kiemelt szerepe van a vércukorszint szabályozásában. Az inzulint a mirigy belsejében lévő úgynevezett Langerhans-szigetek béta-sejtjei termelik. Táplálkozás során emelkedik a vércukorszint, inzulin választódik el, hatására a vérben lévő cukor a sejtekbe lépve elég, illetve a felesleges inzulinnal együtt állati keményítő formájában (glikogén) főként a májban raktározódik. Diabétesz esetén a szervezet cukorképzése nő, felhasználása pedig ezzel párhuzamosan csökken, ez azonban nem elegendő a megfelelő energiaszükséglet ellátására, ezért azt a szervezet más anyagokból, például zsírokból próbálja fedezni, ami súlyos anyagcserezavarokat okoz.
A teljes cikket elolvashatja a HVG Online új egészségportálján.