Plázs travelline.hu 2009. február. 28. 10:54

Horvátország küzd a turistákért

Ivica Olic és Mladen Petric, a német Hamburger SV két népszerű csatára a...

Flickr (Creative Commons)

Ivica Olic és Mladen Petric, a német Hamburger SV két népszerű csatára a játék mellett a horvát tengerpartot reklámozza Németországban, az adriai turizmus legfontosabb piacán: a két labdarúgó egymás után adja a nyilatkozatokat a médiumokban, s részt vesz a hamburgi, az esseni és a berlini turisztikai vásárokon is. A csatárkettős bevonása csak része a tavaly december óta tartó átfogó reklámkampánynak, Horvátország az idén minden korábbinál többet költ a turisták Adriára csábítására: az idegenforgalmi minisztérium 24 millió, a költségvetés központi kerete 12 millió euróból kampányolhat ebben az évben, míg a vendéglátókat és a turisztikai irodákat tömörítő szervezetek további 7 millióból.

A vendégek harmadát küldő Németország mellett Zágráb a számukban kisebb, ám nagyon sokat költő oroszokra összpontosít: azt célozta meg, hogy az idén ismét több mint 200 ezer orosz vendég érkezzen az Adriára. Az EU-tagság felé közeledő Horvátország, az előzetes tervekkel ellentétben, az idén sem vezet be vízumkényszert az oroszokkal szemben, így ők olcsóbban és sokkal egyszerűbben juthatnak el az Isztria-félszigetre vagy Dalmáciába, mint az olasz vagy a francia Riviérára.

A tavalyi rekorderedmények megismétlését várja 2009-től Damir Bajs idegenforgalmi miniszter, aki minapi zágrábi sajtókonferenciáján azt állította: hazája minden korábbinál magasabb színvonalú pihenést ajánl a bel- és külföldi vendégeknek. „Azt kérem ugyanakkor a szálláshelyek és éttermek üzemeltetőitől, csak akkor emeljenek árat az idén, ha valóban többet és jobbat ajánlanak, mint tavaly” – tette hozzá a miniszter. Horvátországban 2008-ban több mint 11 millió hazai és külhoni turista pihent, 90 százalékuk a tengerparton. A miniszter szerint a külföldiek által tavaly az Adria partján elköltött 7,1 milliárd euró a hazai össztermék (GDP) ötödét, az ország valutabevételeinek pedig a 45 százalékát adja.

Míg Bajs elképzelhetőnek tartja a tavalyi eredmények megismétlését, a horvát bankszövetség tanulmánya legalább 2-3 százalékos visszaesésre számít az idén, és úgy véli, a forráshiánnyal küszködő vállalkozók egy része kénytelen lesz lehúzni a redőnyt. Az elemzés szerint az EU-tagállamokban érezhető visszaesés miatt sokan hazai úti célokat választanak majd, s akik végül útra kelnek, azok is igyekeznek olcsóbb szállást találni maguknak. A horvát alkalmazottak országos érdekképviselete attól tart, a globális pénzügyi válság miatt a 4,5 millió lakosú országban az idén legalább 50 ezren vesztik majd el állásukat, s az új munkanélküliek jelentős része az idegenforgalmi iparból esik ki.

Flickr (Creative Commons)

A szállodások egyelőre annak ellenére sem sietnek a kedvezmények felajánlásával, hogy zágrábi lapjelentések szerint egy átlagos februárral szemben, amikor a nyári foglalások 15 százalékát már megejtették, most csupán a tavalyi nyaralások 5–7 százalékára tehető a foglalások száma. A HVG értesülései szerint a tulajdonosok kivárnak, februárban és márciusban 10–15 százalékos előfoglalási kedvezményeket kínálnak, és az eredmények láttán döntik majd el, milyen árpolitikát folytatnak a nyári szezonban. A horvát tengerpart talán legelegánsabb pontján, Dubrovnikban állítólag nincsenek komoly gondok: a várost választó gazdagoknak maradt annyi pénzük, hogy kifizessék az igencsak borsos szállodai árakat.

Mivel most minden turistára szükség van, aligha ismétlődhet meg az a tavaly júniusi botrány, amikor Zágráb törvényben tiltotta meg, hogy az EU-tagországokból beutazó vendégek élelmiszert hozzanak magukkal. A tiltás elsősorban a cseh vendégek ellen irányult, hiszen ők hagyományosan szekéraljnyi hazaival indulnak nyaralni. A horvát boltosok és vendéglősök örültek ugyan az új szabálynak, ám elégedettségük nem tartott sokáig, a nemzetközi tiltakozás hatására Zágráb végül visszavonta a korlátozást.

Horvátországnak egyébként gyakorlata van abban, miként lehet rossz idők után visszakapaszkodni a turisztikai toplistákra. Az 1990-es évek elején, a délszláv válság idején két év alatt közel tizedére esett vissza a külföldi vendégek száma, és 1995-ig, az ország teljes felszabadításáig nem is volt esély a visszacsábításukra. A kereslet zuhanása miatt az árak összeomlottak, a szállodák és éttermek döntő többsége azonban nyitva maradt, és kivárta az – 1996 óta szinte töretlen – fellendülést. A horvátokat segítheti, hogy a feltörekvő szomszéd, Montenegró egyre inkább kifullad: az utóbbi években az árak sokkal gyorsabban emelkedtek, mint a szolgáltatások színvonala, ezért az ottani idegenforgalom fellendülése már tavaly nyáron lelassult.

Németh András

hvg360 Imre Réka 2025. január. 01. 17:30

„Valamiben meg kell halni” – a férfiak attól félnek, hogy kevésbé lesznek férfiak, ha megbetegszenek

Előbb kezelik magukat népi gyógymódokkal, minthogy elmenjenek az orvoshoz, és sokszor még a pingponglabda méretű daganatokat sem veszik észre magukon. A nevelés, a társadalom, vagy valami más okozza sok férfi orvosfóbiáját? Miért akarnak inkább infarktusban meghalni? Hogyan áll a vastagbéltükrözéshez egy ausztrál és egy magyar férfi? Férfiszorongások az egészségügyben.