A "Nyerj életet!" mottójú rendezvénynek Dénes Margit, a Józsefvárosi Önkormányzat alpolgármestere volt házigazdája és fővédnöke, B. Király Györgyi, a Kor Kontroll Társaság elnöke pedig a főszervezője. E kerület egyes részein különösen csekély a hajlandóság a szűrővizsgálatokon való részvételre. Alacsony az iskolázottság, egyes körökben pedig indokolatlan a félelem, akár a mammográfiával szemben is - hangzott el.

Pedig a szűrővizsgálatok szó szerint az életet jelentik - évente több ezer esetben - hiszen a rák sokszor akkor válik halálos betegséggé, ha nem ismerik fel időben. Magyarországon évente 32 ezer ember hal meg rosszindulatú betegség következtében, közülük több mint 7 ezren olyan rákfajtákban, amelyek kimutatására már létezik hatékony szűrővizsgálat.

Bírná-e kapacitással az egészségügy, ha mindenki, aki érintett, elmenne ezekre a vizsgálatokra? Kásler professzor határozott igennel válaszolt. Hozzátette ugyanakkior, hogy számos rákfajtánál nem léteznek szervezett szűrővizsgálatok, és amelyekre szerveznek prevenciós szűrést, azoknál - például a végbélráknál - sokakat visszatart a fájdalmas vizsgálat. Való igaz, hogy ezek nem kellemes procedúrák, de nem hasonlíthatók össze a kifejlődött végbélrák gyógyító kezeléseinek mellékhatásaival.

Általában igaz - hangzott el a tájékoztatón -, hogy az emberek félnek elmenni a szűrővizsgálatokra, mert attól tartanak, hogy ott "kiderül valami". Tartanak attól, hogy eddigi életük megváltozik, kezelésekre kell járniuk, netán műtét vár rájuk, holott addig egészségesnek hitték magukat. A rák alattomos betegség, sok fajtája nem fáj, és már csak akkor lehet észlelni, amikor esetleg súlyossá válik a beteg állapota.

A nyílt napon szó esett a betegek helyes étkezéséről, a fájdalomcsillapításról, a lelki támasz szükségességéről, a pszichológus és a család szerepéről, a gyógyultak életmódjáról is. Egyre nagyobb azok száma, akik hosszú időn keresztül élhetnek együtt a betegséggel, vagy éppen meg is feledkezhetnek róla.

A tájékoztatón többen fejtegették: jó-e ha a beteg egyáltalán nem tud semmit a kórról, annak kezeléséről és életesélyeiről, vagy inkább az az ideális, ha sokat olvas hozzá, gyakran böngészi az internetet? - A túl sok információ nem mindig hasznos - állították a jelenlévő onkológusok. Az orvosok nem szeretik a "túlképzett" beteget, inkább azt, aki 100 százalékban együttműködik az empátiás, kiváló szakértelmű szakorvossal. Így nagyobb a gyógyulás esélye, mondták.

A népességszámhoz viszonyítva egyre több a rákos beteg a legtöbb európai országban. Ennek legfőbb oka, hogy az emberek tovább élnek, ezért olyanokban is "van ideje" kifejlődni ennek a kórnak, akik korábban, más betegségük miatt, ezt a kort nem érhették meg - mondták a szakorvosok.