Szlovákia 2009 januárjától bevezeti az eurót, s ennek hatását nehéz kiszámítani az egyik legfontosabb ügyfélkör, a csehek, valamint a lengyelek esetében. A válság hatására gyengült a cseh korona és a lengyel zloty, miközben a hamarosan búcsúzó szlovák korona nem, ezért Szlovákia az utóbbi hónapokban mintegy 10 százalékkal drágult számukra. Ugyanez érvényes a magyarországi síelőkre is. Az eurónak jótékony hatása is lehet. Vonzóvá teheti a szlovák sípályákat az osztrák és a német turisták számára.
   
A leginkább költekezőnek tartott orosz turisták már tavaly is kevesebben érkeztek a szlovák síközpontokba. Az elmúlt télen a Magas-Tátrát 3000, az Alacsony-Tátrát pedig 9000 orosz turista kereste fel. Számuk tavalyhoz képest az idén a negyedére eshet vissza. Pedig az oroszok nem fukarkodnak síelés közben, egy négytagú család 5 nap alatt átlagosan 2-3000 eurót (5-800 ezer forint) költ el.
   
A gazdasági válság hatására az orosz utazási irodák kiiktatják kínálatukból a kevésbé vonzó helyszíneket - ide tartozik Szlovákia is -, és inkább a most kedvezőbb árfekvésű utakat kínáló osztrák síközpontok kerülnek előtérbe. Jelenleg a tátrai szállodák kihasználtsága a hótakaró ellenére 30-40 százalékkal marad el a tavalyi szinttől.
   
A hazai sípályákat a szlovákok többsége "nem részesíti előnyben". Az egyik nagy pozsonyi utazási iroda szerint a szlovák síelők 60 százaléka inkább külföldön csatolja fel a sílécet.

MTI