Creative Commons

A keresztény kultúrkörben a mindenszentek a november 2-ai halottak napját megelőző ünnep, melyet a valaha élt igaz emberek tiszteletére tartanak. Ennek előestéjét, tehát október 31-ét nevezik Halloween-nak, All Hallow's Eve-nek azaz, mindenszentek éjszakájának. Az ünnep gyökerei visszanyúlnak a november 1-jére eső kelta újév, Samhain napjához. A ősi kelták hite szerint az elhunytak lelkei ekkor keltek át a halottak birodalmába, ezt pedig az élők áldozatokkal könnyítették meg. Két római jeles nap, Feralia, azaz a holtak emléknapja, illetve Pomonának, a gyümölcstermés isteni szellemének napja mediterrán elemekkel gazdagította Shaiman ünnepét, melyet aztán később a kereszténység is magába olvasztott mindszentként. A halottak napján a hívők már nem csupán az üdvözült lelkekre emlékeznek, hanem valamennyi elhunytra, sőt, a kisebb bűnökért a purgatóriumban szenvedők megüdvözülését imáikkal segítik.

Míg Magyarországon még mindig a békésebb, családi körben töltött ünnep jellemző, Amerikában a Halloween vidám mulatság. A gyerekek jelmezekbe bújva járnak házról házra, hogy az ott lakóktól némi rémisztgetésért cserébe édességeket szerezzenek. A házak ablakait faragott töklámpások díszítik, melyek a részeges Jack O’Lantern bolyongó lelkét szimbolizálják, mely az ördöggel kötött egyessége következtében sem a mennybe, sem a pokolba nem nyer bebocsátást. Sokáig Európában a Halloween háttérbe szorult, de az amerikai kultúra betörésének köszönhetően ma már nemcsak az angolszász területeken, de még nálunk is egyre gyakrabban megünneplik: országszerte több tucat party közül szemezgetnek a beöltözésre hajlandók.

Creative Commons

A halottak napjához számos más különleges szokás is kötődik szerte a világon. Osztrák szomszédaink lefekvéskor kenyeret, vizet és egy égő lámpát hagynak az asztalon, ezzel üdvözölve a visszatérő lelkeket. Kínában hasonlóan járnak el a Teng Chieh ünnepe során, elhunyt szeretteik képei elé vizet és ételt tesznek, és lámpásokat gyújtanak, hogy megkönnyítsék a holt lelkek visszatalálását a földre. A csehek székeket készítenek a tűz mellé minden léleknek, a németek pedig elteszik a késeket, hogy meg ne sértsék a visszatérő szellemeket. Az olaszok külön fogást készítenek az elhunytaknak, akik addig garázdálkodhatnak a nyitva hagyott házban, amíg az ott élők a templomban tartozkodnak – ha hazaérésükkor az étel érintetlen, a család ellen sötét erők fognak munkálkodni a következő évben. Mexikóban a családtagok az elhunytak sírjai körül piknikeznek, kenyeret és csont alakú cukrokat készítenek, az utcákat lámpásokkal díszítik, melyek hazavezetik a holtakat. Az ünnep első napját az elhunyt gyermekeknek, a másodikat az elhunyt felnőtteknek szentelik. A Fülöp-szigetekiek, csakúgy mint mi, magyarok, gyertyát gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére. Franciaországban harangozók járják az utcákat a szellemek érkezésére figyelmeztetve. Ausztráliában és Új-Zélandon Halloween helyett Guy Fawkes napját ünneplik, az amerikaihoz hasonló csínytevésekre pár nappal később, november 5-én van módjuk.

Creative Commons

Sok speciális fogás is kötődik az ünnephez. Portugáliában fahéjas, fűszeres, cukros desszertet sütnek, bort és gesztenyét fogyasztanak a temetőben. Az olaszok bab alakú édességet készítenek, Nagy-Britanniában pedig almát és diót eszegetnek a tűz mellett és az ún. lélek süteményt majszolgatják. Spanyolországban a szentek csontja nevezetű édesség a hagyományos fogás.

A Halloween örök szimbóluma az eredeti marharépát felváltó színpompás tök, mely ma már az itthoni kirakatok ablakaiban is feltűnik. Az ünnep másik gyakran felbukkanó motívuma a macska, melyet nagyon sok kultúrában különleges érzékekkel rendelkező lényeknek tekintenek, akik képesek a lelkek és szellemek észlelésére, de míg például a fekete macska a belgáknál vagy a spanyoloknál rossz szerencsét, a briteknél éppen ellenkezőleg, jó szerencsét jelent. Az oroszoknál a kék – ezüstös szőrű – macskák csábítják Fortunát.

Ezek után már csak egy kérdés marad: mi hogyan akarjuk köszönteni a holtakat?