2008. szeptember. 29. 14:19 hvg.hu Utolsó frissítés: 2008. szeptember. 29. 15:00 Plázs

A hosszú élet titka: genetika, környezet vagy életmód?

Hogyan maradhatnak munkaképesek, egészségesek és elsősorban az életükkel elégedettek a régebbi korokban már öregnek számító 50-60 évesek? A HVG Kiadó által megjelentetett könyvében Dr. Marton István professzor e kor élvezetéhez nyújt háttérinformációkat és tippeket.

Korkontroll











Megrendelem a könyvet.
Körülbelül 18 százalékban genetika, 10 százalékban az egészségügyi ellátás színvonala, 19 százalékban a környezet, de alapvető módon, 53 százalékban az életmód határozza meg az egyén egészségi állapotát.

Sorsunk, egészségünk, életünk alakulásáért magunk vagyunk felelősek - áll a The U.S. Centers for Disease Control and Prevention „Amerikai Betegség Kontroll és Prevenciós Centrum” felmérésében. 

Az egyes földrészek lakói génjeikben hordozzák azokat az adottságokat, amelyek lehetővé teszik, hogy az extrém körülményeket elviseljék – például az eszkimók a hideget, vagy a beduinok a meleget. A környezeti változásokhoz való adaptáció alappillére az öröklődés, illetve a generációváltásoknál megjelenő új egyedek, az újszülöttek genetikai információinak alakulása.

A környezeti hatások közül jelenleg a globális felmelegedést tekintjük elsődleges problémának, azonban a kémiai, illetve fizikai hatások minden bizonnyal szintén jelentős alkalmazkodást igényelnek. Mindazok a kémiai, biológiai, biofizikai (sugárzással kapcsolatos) tényezők, amelyek akár környezeti hatásként, akár betegség vagy gyógyszeres kezelés következtében a szervezetet érik, a génállományra is hatással lehetnek.

Az elmúlt évezredekben, de különösen a 19. században az emberek egyre jobb körülményeket teremtettek saját egyéni boldogulásuk, kényelmük érdekében. A táplálkozás, a higiéniai viszonyok, az orvostudomány áldásos hatásai következtében a homo sapiens napjainkra egyre magasabb és „egészségesebb”. Ugyanakkor korunk műszaki vívmányai, az üvegházhatás, a kommunikáció által igényelt és generált elektromágneses szmog következményei csak több emberöltővel később válnak majd nyilvánvalóvá. Ugyanígy: a korszerű, hatékony gyógyszeres kezelés egy-egy egyén életét meghosszabbítja, sőt akár reprodukciós képességét is fenntartva meggyógyítja, de e kezelések késői következményét esetleg szintén csak több generáció után észleljük.

Versenyt futva az idővel, a technológiák nyújtotta lehetőségek – a genetikai információk manipulálásának új lehetőségével kiegészülve – beláthatatlan perspektívát nyitnak az emberi élettartam meghosszabbítása, illetve reményeink szerint arra is, hogy az emberiség egészének sikerül majd sokkal jobban alkalmazkodni a korunk által generált változásokhoz.

Az egyén célja és feladata, hogy saját életét egészségben, minél jobb életminőségben, megfelelő élettartamban élje végig a környezet adta lehetőségek keretein belül. A régi idők emberei és korunk polgárai között az információ átadása és a tudományos eredmények felhasználása területén láthatjuk a legnagyobb különbséget.

Dr. Marton István professzor most megjelent könyve első része elméleti, az öregedés problémáját mutatja be európai összefüggéseiben, második része pedig segítséget kíván nyújtani az egészséges életmód kialakításához, az aktív, értelmes tevékenységgel eltölthető évek számának meghosszabbításához.

Egészségesen főzni (Oldaltörés)

A főzés, az ételkészítés olyan tevékenység, amelytől fizikumunk (és ezáltal pszichénk) egészsége függ. Aki felelősséggel akar főzni a maga és családja számára, komoly alapismeretekkel kell rendelkeznie, mielőtt a főzőkanalat a kezébe veszi. Ha egészségesen akarunk étkezni, akkor tudnunk kell, mi rejlik az élelmiszerekben, és hogy melyik nyersanyaggal mit kezdhetünk. Az egészséges táplálkozás – időskorban különösen – biztosítja szervezetünknek a megfelelő erőnlétet, ugyanakkor gasztronómiai élvezetet is okoz, persze csak akkor, ha tudatosan irányítjuk étkezésünket.

Kutatások eredményeképpen mára már pontosan tudható, hogy szervezetünknek mi a jó és mi a káros. A táplálkozástudomány szakértői rájöttek arra, hogy ha a főzési szokások döntően nem változnak meg, a helyes táplálkozást elősegítő minden tanács csak pusztába kiáltott szó marad. Vagyis mit ér a legkitűnőbb nyersanyag, ha az ételkészítés során a tápanyag tönkremegy? Akármilyen hihetetlenül hangzik, a konyhában követjük el a legtöbb bűnt az egészségünk ellen! Az elavult főzési módszerek a tápanyagok értékes hatóanyagainak nagy részét megsemmisítik, elveszik az élelmiszerek természetes zamatát.

Ha az egészségre különösen káros, magas hőfokra hevített telített (állati) zsírokat elhagyjuk, és helyettük telítetlen (növényi) zsírt használunk, máris sokat tettünk az egészségünkért. Ha pedig az anyagok párolásakor elhagyjuk a vizet, megszűnik a termékek kilúgozódása, valamint az óriási vitamin- és ásványianyag-veszteség. A – nevezzük így – „könnyed magyar konyhában” a megszokott ételek is képesek megújulni.

Könyvének gyakorlati részében - Frank Júlia receptjeivel illusztrálva az elméletet - Marton olyan fogásokat ismertet, amelyek lehetővé teszik, hogy az étel egészséges legyen. Az ízeket, zamatok megőrizve, ki-ki ízlése szerint fűszerez, tehát nem diétás ételeket ajánlva. Ebből első körben az egészséges gulyásleves receptjét közöljük. Kattintson! 

Testreform (Oldaltörés)

A negyven felé járó érett emberben még ott a fiatalság ereje, de mutatkozik végessége, és megjelennek olyan minőségek, amelyek új örömök megélésére adnak lehetőséget. Ha mindezt értéknek fogjuk fel, akkor nem a fiatalság múlását gyászoljuk, hanem az új lehetőség beköszöntét üdvözöljük benne, ami együtt jár a múlóban levő minőség bölcs elengedésével. Ez az életszakasz akkor köszönt be, amikor változtatások nélkül a korábbi viselkedésmód nem tartható fenn, mert annak nem várt következményei lehetnek. Fiatalon nem gond akár tíz kilométert is futni, de negyven év – és a nőknél például két-három gyermekszülés – után már lehet, hogy a szervezet ezt nem viseli el minden következmény nélkül.

A test alázatra tanít. Könnyen bemérhetjük új határainkat, hiszen folyamatosan érzékeljük testünk képességeinek változásait. Lassan ráeszmélünk arra, hogy testünkkel már nem tehetünk meg bármit büntetlenül, másképp viseli a szervezet, ha kimarad egy éjszaka, ha túlterheljük magunkat munkával, ha elhanyagoljuk a mozgást. Ebben az időszakban már lassul a szervezet, egyre inkább takarékon kezdi működtetni azokat a funkciókat, amelynek ideje lassan lejár.

Az első és legfontosabb szabály a megbékéléshez: soha ne engedjük magunkat megfosztani attól az elégedettségtől, amelyet a múltban birtokolt értékek okoznak, az afölött érzett örömtől, hogy a szépségből, fiatalságból annak idején nekünk is kijutott, s hogy akkor tudtunk is élni ezzel a formai előnnyel, és felhasználtuk arra, amit szolgál.

Könyvének Testreform című alfejezetében a szerző - többek között Kriston Andrea módszere alapján - e kor elfogadásához, élvezetéhez nyújt tanácsokat. Intimtorna nőknek a Kriston-módszer alapján, kattintson.

 

Kult Balla István, Németh Róbert 2024. november. 30. 20:00

„Ez az első olyan lemezanyag, aminek az írása közben józan voltam” – Analog Balaton-interjú

„A leszaromság is abból jöhet, hogy csináljuk, amit szeretünk, és nem kell magunkat megerőltetni” – írja le a nemrég Repedés című albummal jelentkező Analog Balaton a hozzáállásukat a világhoz. Szomorú-e a mai popzene? Milyen volt a tagok – Zsuffa Aba és Vörös Ákos – híres Kinizsi utcai albérlete? Miben más józanul dalokat írni, mint a korábbi gyakorlat? Interjú.