Peter R. C. Howe ausztrál kutató azért foglalkozott a szójaételek kutatásával, mert sokfelé elfogadott tétel, hogy napi 25 gramm szójafehérje rendszeres fogyasztása csökkenti a szívbetegség kockázatát, mert leszorítja a "rossz", az LDL-koleszterin vérszintjét. 

Howe professzor és munkacsoportja 58 nőt és 35 férfit vizsgált, akiknek átlagos életkora 52 év volt. A vizsgált személyek koleszterinszintje mérsékelten bizonyult emelkedettnek. A kutatók háromféle étrendet adtak pácienseiknek, akik a diétákat hat hétig fogyasztották. A koszt különböző mennyiségben tartalmazott szóját és izoflavont - az utóbbi a szója egy alkotórésze, mely korábbi vizsgálatok szerint koleszterincsökkentő hatású. 

Egyik diétában 24 gramm szójafehérje és 71 milligramm izoflavon volt, a másik tejfehérjét, kevesebb szóját és izoflavont tartalmazott, végül a harmadik étrendbe csak 24 gramm tejfehérjét tettek: ez volt a kontroll. A tanulmány előtt és a hathetes menük végén mindenkinek megmérték a vérzsírszintjét. 

 A napi 24 gramm, illetve 12 gramm szójafehérje értékelhetően nem csökkentette a koszorúérbetegség szempontjából veszélyes LDL-koleszterin vérszintjét. Howe professzor hangsúlyozta, hogy a vizsgált személyeknek a rosszkoleszterin-értéke csak mérsékelten volt magasabb. Lehet, hogy ha ez magasabb lett volna, a szója hatása jobban érvényesül. 

A szójaétrend négy százalékkal csökkentette egy másik vérzsír, a trigliceridek szintjét. Ez a változás is szerény, de mégis kedvező. Alice Lichtenstein, a táplálkozástudomány professzora kiemelte, hogy a kismértékű javulás is eredmény. 

"Ha egy szójaburgert vagy szójafrankfurtit eszik valaki igazi hamburger vagy frankfurti helyett, az LDL-koleszterinje csökken, mert kevesebb telített zsírt eszik. Ha így nézzük, az állati zsírt tartalmazó ennivalók helyettesítése szójával minden bizonnyal igazi előny" - tette hozzá.