61 ezernél több, Szingapúrban élő kínai tizenkét éven át tartó követéses vizsgálata alapján a kutatók kapcsolatot találtak a gyakori füstölőhasználat és különböző légzőszervi ráktípusok előfordulása közt. A füstölőket évezredek óta több kultúrában használják vallási és spirituális szertartásokon. Ázsiában általános a füstölés az otthonokban, és nyugaton is egyre elterjedtebb ez a szokás. 

A füstölőket illatos növényi alkotókból, fakéregből, gyantából, gyökerekből, virágokból és illóolajokból készítik. Ezen anyagok égetése közben rákkeltő anyagok keletkezhetnek, például poliaromás szénhidrogének vagy benzol. A koppenhágai Statens Serum Intézetben kutató Jeppe T. Friborg által vezetett vizsgálat az első, amely a füstölőhasználattal összefüggő emelkedett rákkockázatot tanulmányozta. 
 
A vizsgálat kezdetekor 45 és 74 év közötti, rákmentes férfiak és nők közül tizenkét év alatt 325 embernél alakult ki felsőlégúti rák, például az orrban, szájban vagy a torokban, további 821 résztvevő pedig tüdőrákos lett. 
 
A kutatók szerint statisztikailag nagyobb volt a felsőlégúti rákkockázata azoknak, akik gyakrabban égettek füstölőt lakásukban, ez alól csak az orr-garat környéki rák volt kivétel. Körükben nagyobb arányban jelentkezett az elszarusodó laphámrák is, mely a test belső és külső felszínét borító sejtekben fejlődik ki. A kockázat dohányosoknál és nemdohányzóknál egyaránt jelentkezett. 
 
Azoknál, akik egész nap égették a füstölőt, esetleg még éjjel is, 80 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakult ki laphámrák a teljes légzőtraktusban - állapították meg a kutatók.