2008. július. 01. 17:55
MTI
Utolsó frissítés: 2008. július. 01. 17:51
Plázs
A legnagyobb hasis- és kokainfogyasztók
Az amerikaiak állnak az első helyen a hasis és a kokain fogyasztásában annak ellenére, hogy törvényeik igen szigorúan büntetik a drogozást - tűnik ki a PLoS Medicine internetes tudományos folyóirat 17 országra kiterjedő felméréséből.
A sydney-i South Wales egyetem kutatóinak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adataira alapuló közlése szerint az amerikaiak 16,2 százaléka próbálta ki életében legalább egyszer a kokaint, hasist pedig 42,4 százalékuk fogyasztott. A második helyen az új-zélandiak állnak, de messze az amerikaiak mögött, legalábbis a kokain tekintetében: 4,3, illetve 41,9 százalékkal.
A kutatók 17 országban több mint 54 ezer személy drogfogyasztási szokásait vizsgálták és kimutatták, hogy bizonyos társadalmi csoportok másoknál nagyobb mértékben hajlanak a kábítószerezésre. Így például egy fiatal, magas jövedelmű férfi esetében az átlagosnál nagyobb a valószínűsége annak, hogy rendszeresen drogot fogyaszt.
Nincs jele annak, hogy az egyes országok hatóságainak politikája lényeges hatással lenne a drogozásra, a szigorúbb szabályozású országokban nem fogyasztanak kevesebb kábítószert, mint azokban, ahol a törvények megengedőbbek. Az utóbbira jó példa Hollandia, ahol közismerten igen liberális a kábítószerekkel kapcsolatos szabályozás, ennek ellenére a lakosságnak alig 1,9 százaléka folyamodott életében kokainhoz és 19,8 százalék fogyasztott hasist.
Az Egyesült Államok kormánya kemény harcot folytat a kábítószercsempészek ellen, ám ennek ellenére a világ első számú kábítószerpiaca maradt, "hála" a dél-amerikai drogkartellek szállítmányainak. Pedig a drogkartellek elleni küzdelemre szakosodott amerikai hatóság, a DEA mind látványosabb sikerekről számolhat be. Tavaly például csak két razzia során 41 tonna kokaint foglalt le a csempészektől, akiket ezzel 3,5 milliárd dolláros (csaknem 525 milliárd forint) bevételtől fosztott meg.
A kutatók 17 országban több mint 54 ezer személy drogfogyasztási szokásait vizsgálták és kimutatták, hogy bizonyos társadalmi csoportok másoknál nagyobb mértékben hajlanak a kábítószerezésre. Így például egy fiatal, magas jövedelmű férfi esetében az átlagosnál nagyobb a valószínűsége annak, hogy rendszeresen drogot fogyaszt.
Nincs jele annak, hogy az egyes országok hatóságainak politikája lényeges hatással lenne a drogozásra, a szigorúbb szabályozású országokban nem fogyasztanak kevesebb kábítószert, mint azokban, ahol a törvények megengedőbbek. Az utóbbira jó példa Hollandia, ahol közismerten igen liberális a kábítószerekkel kapcsolatos szabályozás, ennek ellenére a lakosságnak alig 1,9 százaléka folyamodott életében kokainhoz és 19,8 százalék fogyasztott hasist.
Az Egyesült Államok kormánya kemény harcot folytat a kábítószercsempészek ellen, ám ennek ellenére a világ első számú kábítószerpiaca maradt, "hála" a dél-amerikai drogkartellek szállítmányainak. Pedig a drogkartellek elleni küzdelemre szakosodott amerikai hatóság, a DEA mind látványosabb sikerekről számolhat be. Tavaly például csak két razzia során 41 tonna kokaint foglalt le a csempészektől, akiket ezzel 3,5 milliárd dolláros (csaknem 525 milliárd forint) bevételtől fosztott meg.
Plázs
Medipress
2008. február. 25. 07:35
Hogyan hat az agyra a kokain?
Plázs
2008. június. 12. 12:30
Kik válnak kokainistává?
Tech
hvg.hu
2008. január. 03. 12:50