2008. június. 24. 14:37 Medipress Utolsó frissítés: 2008. június. 24. 14:15 Plázs

Hemzsegnek a baktériumok a nyári ételekben

A napos idő és a szabad ég alatti étkezés rendkívül szórakoztató, de ugyanakkor kialakulhatnak olyan helyzetek, amelyek ételbiztonsági szempontból nem éppen kockázatmentesek.

A forróság és a kinti sütés-főzés ételmérgezéshez, valamint különféle betegségek kialakulásához is vezethetnek. A legtöbb, az ételek nem megfelelő kezelése folytán jelentkező megbetegedés nem komoly, és egy-két napos kellemetlenség után megszabadulhatunk tőle, de néhánynak súlyos következményei lehetnek.

Nagyon fontos, hogy hidegen tartsuk az ételt, főzzük megfelelő hőmérsékletűre, mindig mossunk kezet, és használjunk külön edényeket és evőeszközöket a nyers és az elkészített ételekhez. A hűtést igénylő ételeket ne nagyjuk két óránál tovább kint, különösen, ha a kültéri hőmérséklet meghaladja a 32 fokot, ha pedig hosszabb ideig a lakáson kívül kell tárolnunk az ételeket - kempingezni megyünk -, mindenképpen vigyünk magunkkal hűtőtáskát. Az ideális arány, ha a táskán belül 75 százalék az étel, és 25 százalék jég, amit nem elég legalul elhelyezni, hanem tegyünk az étel közé is belőle. A húst, mielőtt a grillre tesszük, mindenképpen tartsuk hidegen.

Hogy megbizonyosodjunk arról, kész van-e már a hús, sütés közben használjunk hőmérőt. A hal ideális fogyasztási hőmérséklete 62 fok, míg a marha legyen legalább 71 fokos. A tojás és a hús a legkockázatosabb, ezektől kaphatunk legkönnyebben ételmérgezést. Fontos, hogy mindig mossunk kezet szappannal és meleg víz alatt, így elkerülhető a fertőzés. 

Az ételmérgezés lappangási ideje legtöbbször 12-36 óra, a tünetek között van a hányás, hasmenés, émelygés. Míg egy egészséges szervezet viszonylag hamar legyőzi a mérgezést, a gyerekeknél és idős embereknél, vagy akiknek gyengébb az immunrendszerük, komoly következményekkel járhat.