Csak a drága és szigorú diéta segít
A lisztérzékenység nem gyógyítható, de teljesen tünetmentessé tehető a páciens, ha követi az egyáltalán nem olcsó gluténmentes diétát. Tízből csak két betegnél állapítják meg a diagnózist, ám ők sem követik a diétát.
A lisztérzékenység (coeliakia) autoimmun betegség, élethosszig tartó intolerancia, amelyet a táplálkozással a szervezetbe kerülő glutén okoz. A glutén a gabonafélékben - búza, árpa, rozs, triticale, tönköly stb. - található fehérjék összefoglaló neve, a genetikailag prediszponált emberek szervezetébe bejutva immunreakciót vált ki, amely károsítja a vékonybél nyálkahártyát, és rendkívül változatos tüneteket okoz. A coeliakia diagnosztizálása azért sem könnyű, mert a betegségnek – ismeretlensége mellett – nincsenek jellemző tünetei. A diagnosztizáló szakorvosok a diagnózist vérvizsgálati tesztekkel és vékonybél-biopsziával támasztják alá – írja a Weborvos.hu.
A lisztérzékenyek nem gyógyíthatók, de teljesen tünetmentessé tehetők a szervezetüket károsító glutén teljes megvonásával, a gluténmentes diétával. A coeliakiás gyerekek és felnőttek többségének egészsége hosszabb-rövidebb idő alatt helyreáll, és a tünetek mindaddig nem jelentkeznek ismét, amíg a diétás szabályokat betartják. Ha a betegséget nem ismerik fel, vagy a diagnosztizált beteg nem tartja be a diétát, szövődmények és társult betegségek alakulhatnak ki: különféle hiánybetegségek, anaemia, fejlődési rendellenességek, osteoporózis, és nagyobb a gyomor- és bélrendszeri rosszindulatú betegségek kialakulásának kockázata is.
A coeliakiát a ritka gyermekbetegségek között tartották nyilván, de az elmúlt néhány évben publikált kutatások eredményei igazolják, hogy sokkal gyakoribb, mint azt korábban a szakemberek gondolták. Az európai népesség körében átlagosan 1:100 az előfordulási gyakorisága. Napjainkban a frissen diagnosztizált betegek nagyobb része felnőtt korú, olyan beteg, akinek gyermekkorában egyáltalán nem, vagy csak nagyon enyhe tünetei voltak, maga a betegség csak később jelentkezett. A már ismert coeliakiás betegek elsőfokú rokonainak (szülők, testvérek, gyermekek) körében a lisztérzékenység ismételt előfordulási gyakorisága 10 százalékos.
A becslések szerint minden tíz lisztérzékeny beteg közül kettőt diagnosztizálnak, azonban sokan közülük nem fogadják el a diagnózist, és nem követik a gluténmentes diétát. A coeliakia előfordulási gyakorisága Magyarországon is hasonló, mint Európa többi országában, ahogy a felderítettsége is, a tíz lisztérzékenyből két diagnosztizált arány nálunk is jellemző.
Diéta egy életen át |
A „gluténmentes diéta" egyszerűnek tűnik, de egyáltalán nem könnyű a betartása. A gluténtartalmú gabonaféléket sokféle élelmiszer elkészítéséhez, gyártásához használják, mint például a kenyér, a tésztafélék, a sütemények, kekszek. Az élelmiszerkészítmények, a feldolgozott termékek gyakran tartalmaznak glutént, így fogyasztásuk a lisztérzékenyek számára nem ajánlott. A gluténmentes élelmiszerek elérhetősége az elmúlt néhány évben sokat javult, sokféle biztonságos és jó minőségű áru kapható. Ám ezek jóval drágábbak, mint a búzaliszttel készültek. A diéta többletköltségeinek kompenzálása azonban nincs megoldva, a diétás élelmiszerek megvásárlásához a betegek minimális támogatást kapnak. A valódi megoldást, azaz a társadalombiztosítás rendszerébe történő befogadást a jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé, pedig a lisztérzékenyek számára nincs más hatékony gyógymód, nincs mód gyógyszeres vagy egyéb kezelésre. |