Kőtenger, Szentbékkálla
A Káli-medence csodájának számító, vulkanikus eredetű nevezetesség a Veszprém megyei aprófalu határában a legszebb. A feltörő hévizek az itteni fehér homokot kemény kőhalmazzá ragasztották, s az óriási területet beborító természeti látványosságot virágok és más növények teszik még pompázatosabbá.

Kamalduli remeteség, Majkpuszta
Az Oroszlányhoz tartozó település a 18. században az itt megtelepedett, némasági fogadalmat tett szerzetesekről vált híressé. A templom és az apátsági épület mellett a jámbor egyházi emberek fehér falú, piros tetős remetelakokat is kialakítottak a rendelkezésükre álló területen, amelyek ma már apartmanként szolgálnak a nyári programokra érkező, vagy csak egyszerűen pihenni vágyó turisták részére. A rendet II. József, a kalapos király ugyanis 1782-ben feloszlatta (később az Esterházyaké lett a birtok), így ma már csak a kamalduliak hűlt helyét találják az ide látogatók.

Gömbkilátó, Balatonboglár
Napjainkban életveszélyessé vált, s éppen ezért felújítják, de normál állapotában hazánk egyik legnagyszerűbb építménye ez. No, nem elsősorban a különleges gömb formája miatt (bár esti kivilágításban az is igen mutatós tud lenni), hanem a Balatonra nyíló csodálatos panoráma révén. A várdombon található kedvelt kirándulóhely szomszédságában egy régi földvár maradványai is megtekinthetők.

Jeltorony, Pusztavacs
A másfél ezer lakosú, Pest megyei településről fél évszázaddal ezelőtt még alig hallott valaki ebben a hazában, ám az 1960-as évek végén a térképészek ezt a helyet jelölték meg Magyarország földrajzi középpontjának, s a falu egy csapásra híressé vált. Nevezetességük tiszteletére 1978-ban 11 méter magas, nyolcszögletű jeltornyot emeltek, amely 2001-ben ugyan leégett, de néhány esztendő múltán újjáépítették.

Függőszékes libegő, Sátoraljaújhely
Ebben a „műfajban” idehaza ez számít a leghosszabbnak a maga 1332 méterével. A Magas-hegyen lévő libegő eredetileg egy sípályához tartozik, de a téli időszakon kívül is jó hasznát veszik a tériszonyban nem szenvedők szórakoztatására. Az akár 200 személy szállítására is alkalmas szerkezet nem olyan veszélyes, mint első pillantásra látszik, hiszen a negyedórás út során a székek egyszer sem siklanak 14 méternél magasabban a talajszint fölött.

Újkori múmiák, Vác
A ruhájuk színe alapján fehéreknek nevezett domonkosok váci templomában néhány esztendővel ezelőtt érdekes leleteket találtak. A kriptát a helyi polgárság és papság hosszú ideig temetkezőhelyként használta, később azonban a sírboltot befalazták, és egészen mostanáig el is feledkeztek róla. A templom felújítása során előkerült koporsókban 1731 és 1808 között eltemetett személyek maradványait találták meg, mégpedig a hely különleges klimatikus viszonyai miatt szinte tökéletesen mumifikálódva. Tárgyaikból, viseleteikből ma egy kiállítás keretében kaphatunk ízelítőt.

Kaptárkövek, Bükkalja
A riolittufából lévő, egyszerű, kúpos természeti képződményeket is kaptárköveknek szokták nevezni, de az igaziak azok, amelyekbe fülkéket is vájtak, és valóban méhészkedésre használtak. A helybéliek már a 11-14. századtól termelhettek ilyen módon mézet, de néhányan úgy gondolják, hogy a kaptárkövek inkább urnás temetkezőhelyek voltak. Bogácson 5 fülkés, a cseresznyéjéről híres Szomolyán pedig 117 fülkés kőcsoportot találhatunk.

Pincefalu, Hajós
A Bács-Kiskun megyei település a tőle nem messze található külön faluról híres, amelyet nem emberek laknak, hanem legalább 1200 pince alkot. A több tíz méter hosszú alagutakat a löszfalba vájták, föléjük pedig présházakat emeltek. A pincék állandó hőmérsékletet biztosítanak az itt termelt (elsősorban vörös-) boroknak, amelyeket a szokásos, szeptember közepi szüreti fesztiválon bárki megkóstolhat.